Magamban a Társam

Sebestyén Zoltán - Magamban a Társam

Erős nő – Erős férfi

2015. december 27. 12:49 - Zoltán Sebestyén

5.rész: A patriarchális Hős

Sokfélék vagyunk, éppen ezért értékrendünk is rendkívül változatos. Ám kultúránk, neveltetésünk, történelmünk, hagyományaink együttes hatása létrehoz típuskapcsolatokat, amik sok tekintetben azonos energetikai és viselkedési mintákat mutatnak. Itt, Európában, keresztény kultúránkban évezredek óta tartja magát a klasszikus patriarchális családmodell, amiben a férfit az erő megtestesítőjeként azonosítják. Lássuk, hogy néz ki egy ilyen kapcsolat az én szemüvegemen át a jelenben:

Patriarchális férfitípus. Európa hagyományos férfi ideálja, aki erős bástyaként oltalmazza családját, kivetett mellkassal állja az élet csapásait, arca mindig kemény, teste harcra kész, tekintetében ott izzik a láng, hogy bárkit elpusztít, aki közelébe merészkedik. A család a tulajdona, értéke a fiúgyereknek van, a nő pedig szolgálja őt egy életen át, sokszor házi cseléd minőségben. A férfinak jogai vannak, a nőnek kötelezettségei. A férfi kalandozik, hódít, zsákmányol, a nő őrzi a család tüzét, és várja haza az Urat! Direkt sarkítok, hiszen ha nem is ennyire szélsőségesek ezek a kapcsolódások, jellemző, hogy a kapcsolat egyensúlya a férfidominancia, akkor működik, ha a férfi szabad, a nő pedig szolga. Kérdem én, működhetnek még ilyen kapcsolatok a mai világban? Hogyne, 1000 éve nevelik belénk, látjuk szüleinknél, tanuljuk kisgyermekkorunk óta. Európa szerte nők millióinak eszébe sem jut máshogy élni, táplálva ezzel a hagyományt, és támogatva a modell létjogosultságát. Ezekhez a férfiakhoz kapcsolódnak legtöbbször külső szeretőként olyan nők, kik később agyonsérültként, bizalmukat vesztve maradnak egyedül 30-as éveikre. A férfi játszmája, hogy folyamatosan hitet csepegtet a szeretőbe, a nő játszmája meg, hogy elhiszi, egyszer őt választja a férfi. Persze csak a legritkább esetben lép ki egy férfi a családi kötelékből egy szerető miatt, mondjuk ha rákényszeríti az élet, amikor az agyoncsalt feleség megelégeli a hülye szerepét, és inkább egyedül marad, mint folyamatosan nyomorultnak lássa magát a tükörben. Ilyenkor a férfi átlép a szerető mellé, a szerető lesz a jövőben agyoncsalni való feleség, és új nő érkezik a szeretői státuszba…

Látsz ilyen kapcsolatot a környezetedben? Onnan ismersz rá, ha megmutatod ezt az írást, a férfi a harmadik mondatnál tolja maga elől el a söréhez és távirányítóhoz nyúlva, és egy fél mondattal megemlékezik a melegekről és az ő anyjukról valami frappáns hasonlattal. Eközben az asszony hoz egy sört, és a konyhában, titokban elolvassa az írást, majd sóhajtozik beletörődve.

A köztudatban sokszor ez a férfitípus is erős férfiként van azonosítva, a csajozás hőstett, erőfitogtatás, az értékrend kizárólag a fizikai síkhoz rendeződik, így a szellemi és érzelmi értékek háttérbe szorulnak. A család szent egység, mindaddig, míg a látszat fenntartható. Távol áll tőlem a szándék, hogy ítélkezzem az efféle kapcsolódások felett, hiszen a minden napok bizonyítják, hogy nők és férfiak milliói élnek le akár egy teljes életet is ebben a formában. Ez pedig szabad akaratukból történik, így működőképes a modell. Viszont az meg az én szabadságom, hogy ne tartsak erősnek egy ilyen férfit az érzelmi és szellemi sivárság miatt…

Sebestyén Zoltán – Magamban a Társam

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://magambanatarsam.blog.hu/api/trackback/id/tr618202134

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.