Magamban a Társam

Sebestyén Zoltán - Magamban a Társam

Felnőtt élet - értékesen

2018. január 18. 15:17 - Zoltán Sebestyén

… avagy különleges élmény tükörbe nézni…

felnott_elet_ertekesseg.jpg(kép: már nem emlékszem honnan, de vagány)

Negyedik rend:

Tudod kik a legjobb példaképek ezen a területen? Mert ugye a példaképet érdemes követni, akik a hétköznapi életükben mutatnak példát…

Önbecsülésben a legjobb példák a molett csajok. Tudod, az a típus, amelyik ha megy az utcán, felemelt fejjel, vigyorogva, hangosan magyarázva valamit a telefonján a barátnőjének arról, hogy ne nyafogjon, hanem húzza ki magát, mert ő így is szerethető, és kapja be a mazsolát az a bika, aki nem értékeli!

Imádom ezeket a csajokat, akik a trendi gizdaságra magasan tojva esznek nagyokat, két kézzel habzsolják az életet, a tükörben őrült dögösnek látják magukat, tesznek az előítéletekre és a piperkőc kritikákra, amikor meg szükség van rájuk, mély bölcsességgel és szeretettel ölelik magukhoz az esendőket.

Persze csupán példaképnek ajánlom őket, hiszen nem lehetsz olyan, mint ők, hiszen Te más vagy, lehet éppen egy 195 cm magas szakállas férfi, vagy egy vékony lány, aki alkatilag ilyen. Nem is a külső, vagy a személyiség a lényeg, hanem a hozzáállás, ahogy önmagukat szeretik, ezt érdemes példaként beemelni az életedbe. Mert ha holnap valami nagy varázslat hatására egy ilyen molett csaj gizda lesz, és férfi, és alacsony, és kopasz, akkor úgy szeretné magát, mert ereje van hozzá!

Mert az értékesség nem külső tulajdonság, és nem belső személyiség függő!

Az értékesség – ahogy azt írtam nemrégen egy blogomban – alapállása az embernek, és ahány ember, annyi féle értékességi csomagként jelenünk meg itt a földi élettérben. Nincs értéktelen ember, csak aki annak tartja magát. Mindenki különleges csomag, amiben van egy rakás paraméter, adottság, minta, kód, ám ezek önmagukban nem jók vagy rosszak, hanem vannak, egyedi varázslatot biztosítva az egyénnek.

Tehát:

Értékes vagy, ez a kiinduló pont, így születsz meg!

Ezek a molett csajok így is halnak meg, mert nem feledik az induló állást, és végigrepülik önfeledten ezt az életnek nevezett csodát.

Hát azt a drága embert meg mi leli, aki önmagát elkezdi értéktelenségbe gyömöszölni, egy apró kofferba szűkülni a tágas önbizalom térből, és addig passzírozza befelé magát, míg végül egy fosnak érzi az életét már minden életpillanatában? Belenéz a tükörbe, és szembe… magát.

Persze, tudjuk, a szülők, a társadalom, és minden csúnya és rossz alak, aki megszidta hibás, csak ő nem, ő szegény ártatlan…

Na, ettől a hitrendszertől kanyarodjunk el egy felnőttebb világba, ahol van felelőssége az egyénnek is.

A felelősség tudod hol kezdődik az értékesség kapcsán? Amikor lefüleled, hogy önmagadat nem tartod értékesnek. Ettől a pillanattól fogva soha többé nem mutogathatsz másra.

És jönnek a „DE”-k:

De anyám mindig csak szidott, ő a hibás!

Az a múlt, ez van, anyád csak azt tette, amire képes volt az akkori tudatosságával.

De a bátyám mindig vert és fitymált.

Az a múlt, ez van, bátyád csak azt tette, amire képes volt az akkori tudatosságával.

De a főnököm állandóan csak a gyengeségeimet vágja a fejemhez!

Ez van, a főnököd csak azt teszi, amire képes a jelenkori tudatosságával.

Hidd el, van még jellemzően 1 millió típuskifogás, hogy milyen nyomorba döntött a múlt és a jelen összefogva ellened. Van olyan ismerősöm, aki 8 éve minden hónapban talál egy ehhez hasonló írást, amivel megerősítheti a felismerését, hogy ő milyen nyomorult, és értékvesztett. Mert az apaképe, meg a vérvonal heted ízileg, és a tanárai, meg a szomszéd, aki zaklatta. Végteleníteni lehet az értéktelenségünk magyarázatának okait, és azok újbóli, rendszeres felfedezésének lehetőségeit. Mindig újra és újra felfedezni az okokat, ám semmit, vagy csak alkalmi látszatmegoldásokat tenni önmagunkért, ez is egy népszerű minta ma, jellemzően spirituális körökben látok ilyet. Elolvas egy írást, megvan az AHA élmény, körbeküldi a bariknak, hogy lássák, mennyire igaz rá az írás, napokig kapja a visszajelzéseket, hogy jé, TÉNYLEG, majd lehet, még elmegy valami oldásra egyszer, ahol jól kibőgi magát, és szép lassan elhal az ügy, visszasüpped a következő impulzusig a régi sémába. Miért? Mert nincs valódi tett, következetes, napi szintű, tudatos és állhatatos változás a hétköznapokban, ami valóban kivezetné az értékesség és a jobb élet felé.

Ez hiba? Dehogy hiba, csak egy minta. Aki így akar élni, joga van hozzá, tegye, ráadásul a legtöbb esetben nem tudják ezek az emberek, hogy nem elég néha piszkálni az ügyet, állhatatosnak szükséges lenni.

De mit tesz egy felnőtt ember, ha lefüleli az értéktelenségét?

Feltár, megkeresi a gyökerét a kibillent önértékelésnek. EGYSZER!

Ismétlem: Egyszer! Feltár egyszer, és halad tovább! Ez a tudatosság, lép a következő lépcsőre!

Elenged, megbocsát, felold, tisztul. Egyszer! EGYSZER!

Majd állhatatosan hozzálát magát újra építeni, az értékességét felfedezni, és a valóságába beültetni. Visszanyúl a gyökereihez, szellemi, érzelmi és testi eredőjéhez, ahonnan indult. És gyakorol, minden nap, minden áldott nap önfegyelemmel, szeretettel, kitartóan, fókuszálva, míg már magától nem lesz értetődő, hogy ő értékes és különleges.

Na, az ilyen ember egyszer csak ott megy előtted az utcán, és hallod, hogy éppen a barátjának mondja:

  • Értékes vagy, hidd el drága testvérem, különleges kincs. Lásd meg önmagadban, és hidd el, az életed kivirul.

Majd látod vidáman távolodni, miközben csak úgy natúr örül az életének, mindenféle különösebb ok nélkül.

Mert felnőtt, és tisztában van az erősségeivel és gyengeségeivel, azaz az értékeivel.

Hajrá, drága barátom, lehet tenni magadért, ha most ülsz leforrázva, és az értéktelenségedre kapcsolódva. Kezd csak el rendbe tenni magadat, mert más nem fogja helyetted, márpedig önmagunk értékességére kapcsolódva minden életterület kivirágzik!

http://magambanatarsam.blog.hu/2017/09/13/egyeni_konzultaciok

http://magambanatarsam.blog.hu/2017/12/19/ujrainditas_alapallas_valtas

http://magambanatarsam.blog.hu/2017/09/27/e_l_sz_egyeni_onismereti_kurzus

Sebestyén Zoltán

Szólj hozzá!

Pilis szakrális vándorlás - július

2018. január 14. 05:50 - Zoltán Sebestyén

poszt_alap_idoponttal.jpg

Bejelentkezés szükséges a részvételhez. Maximális létszám 16 fő.

Kinek ajánlom:

Annak ajánlom ezt a vándorlást, aki betekintést szeretne kapni az ősi magyar hitvilágról, és annak tovább éléséről a középkori Magyarországon. Felkeressük a Pilis legjelentősebb szakrális energia és építészeti központjait (a kettő lényegében EGY), ahol ráhangolódunk a térre, és a töltődések mellet átérezzük, milyen is volt az élet a kereszténység állarca mögött az ősi magyar hitet megőrizni.

Annak ajánlom még, aki emellett kész a fizikai szinten is az egészségéért tenni, és napi kirándulásokat, panorámát, friss levegőt, madárcsicsergést élvezni a Pilis erdeiben, hegyeiben, völgyeiben.

A vándorlásról:

Dömösön a prépostsági altemplom romjaival nyitjuk a szakrális barangolást, magunkba szívjuk a 900 évvel ezelőtti Árpád házi örökségünk különleges atmoszféráját. Innen a Rám-szakadékon keresztül felmegyünk Dobogóköre, ahol ráhangolódunk a Pilis szívére.

prepostsagi_1.jpg

Második nap Pilisszentlélekre látogatunk, ahol a Pálos templom romjai közt töltődünk, innen átsétálunk a Kémény sziklához, ami Klastrompuszta felett gyönyörű panorámát kínál a Budai-hegységre és a Gerecsére. A klastrompusztai pálos templomnál méltó időt töltünk egy közös összehangolódással. Innen visszamegyünk Dobogókőre.

felirattal.jpg

Harmadik nap Pilisszentkeresztre ereszkedünk le, ott felkeressük a pálos romokat, majd átbandukolunk Pilisszántóra, és a csillagösvényen keresztül megérkezünk a Boldogasszony kápolnához. Innen visszavezet az utunk Dobogókőre.

pilisszentkereszt_1.jpg

Időpont: 2018. július 6.-7.-8.

Indulás: Dömös 10:00 a Posta nevű buszmegállóból.

Érkezés: Dobogókő, vasárnap 17:00

Részvételi díj tartalmazza a szervezés, programok, és csomagszállítás költségeit:

  1. március 1-ig jelentkezve és előleget fizetve:

13 000 Ft/fő.

2018. március 1-től jelentkezve:

17 000 Ft/fő.

A jelentkezés 10 000 Ft/fő előleg befizetésével érvényes.

Lemondási feltételek:

Az Pilis szakrális vándorlás indulásának időpontjához viszonyítva a programon való részvétel lemondása esetén:

60-90 nap között: Az előleg értékének 50%-a kerül visszafizetésre

30-59 nap között: Az előleg értékének 20%-a kerül visszafizetésre

0-29 nap között: Az előleg értékének 0%-a kerül visszafizetésre

Szállás és díja:

Szállás Jurtában Dobogókőn. Normális, kényelmes, különleges, a túra szellemiségéhez igazodva. A kéktúrán itt szálltunk meg, szerettük.

A két éjszaka összesen 7400 Ft/fő az idegenforgalmi adót is beleértve. Ez a helyszínen fizetendő.

Étkezés:

A szálláson meg tudjuk oldani a meleg étkezést este és reggel. Magánban részletesen tájékoztatlak, hogyan. A falvakban útközben étkezési lehetőség is lesz a szendvicsek gyártása mellett.

A félpanziós ellátás a két napra 6400 Ft/fő. (két vacsora, két reggeli)

Útvonal:

Július 6. péntek: Dömös – Dobogókő 12 km közepesen nehéz terepen

Július 7. szombat: Dobogókő – Pilisszentlélek – Klastrompuszta - Dobogókő 12 km közepesen nehéz terepen

Július 8. vasárnap: Dobogókő – Pilisszentkereszt – Pilisszántó - Dobogókő 14 km közepesen nehéz terepen

 

A ruházattal, felkészültséggel kapcsolatban szívesen nyújtok további információkat az elérhetőségeimen.

Várunk szeretettel, tarts velünk, egy történelmi barangolásra a Pilisbe, tekintsünk bele a magyar ősi hagyományok továbbélésének középkori létformájába, titkaiba!

Sebestyén Zoltán

+36 30 977 1853

info@egyhullamhosszon.hu

Szólj hozzá!
Címkék: Program

Felnőtt élet - érzelmi kiegyensúlyozottság

2018. január 14. 05:37 - Zoltán Sebestyén

… avagy kisimult ábrázattal jobb mindenkinek…

felnott_elet_erzelmi.JPG

Harmadik rend:

Érzelmi kiegyensúlyozottság

Szepes Mária nem sokkal végső utazása előtt mondta egy interjúban, hogy igazából, ha az éber élet titkát meg kellene fogalmazni a legegyszerűbben, akkor ő azt mondaná, ura vagyok az érzelmeimnek, mintegy bölcs irányítóként élem meg azokat. Nyilván csak az emlékeimből idézek nem szó szerint, ám a lényeg ez volt, hogy önmaga rendelkezik az érzéseivel, nem az érzései rángatják, azaz kiegyensúlyozott.

Ámen, mehet mindenki a dolgára, itt az éber élet titka: tessék az érzéseiteknek urai lenni!

Na, persze ez nem ilyen egyszerű folyamat, hogy ma még egy bipoláris hullámvasút vagyok, holnap meg derűs példája az emberiségnek, hiszen Szepes Mária is tett eleget magáért, amíg megszelídítette saját démonvilágát, ami lássuk be mindnyájunknak van, maximum senki nem tud róla, mert nem meri megmutatni a csibész senkinek, csak otthon a szűk elit (család) kap betekintést.

Nézzük először a szélsőségeket, annak se szeri, se száma kis modern világunkban. A legjobb kuncsaftok, ha el akarunk rettenni, a skizofrénia, vagy a bipoláris depresszió hasonló, másként definiált képviselői. Ők olyan életet választottak maguknak, ahol az érzelmei hullámzásaik szélsőségei a Marianna árok mélységétől egészen a Mount Everest csúcsáig terjednek. Teljes kontroll nélküliségben imádnak, vagy pusztítanak, egyik pillanatban szerelmesen veti magát a lábad elé, a másik pillanatban őrjöngve vádol, ha egy éppen vele vagy párkapcsolatban.

Hibásak a szélsőségesen bipoláris emberek? Dehogy hibásak, ők ilyen életet választottak, sajnálni sem kell őket, mert az sincs nekik a javukra. Szeretni azt lehet bátran, kellő bölcsességgel, hajrá!

De vajon átlag, normális embernek is lehetnek úgy szélsőséges hangulat ingadozásai, hogy ne kapja meg rögtön a zárójelentést az intézetben?

Jelentem, igen.

Mindenki kerülhet olyan élethelyzetbe, ahol úgy viselkedik, mint egy elmebeteg. Csak az nem mindegy, hogy ezt megtapasztalva rákap az ízére, mint kutya a csontra, vagy inkább elengedi, és megbocsát magának, hogy másokat nyaggatott a szélsőséges érzelmi viharaival.

Első lépések:

Átlagemberként, úgy, hogy addig normálisnak tartottak azt veszed észre, hogy szélsőséges érzelmi viharaid vannak, ne menj olyan helyre, ahol receptet írnak fel, mert azzal megpecsételted erre az életedre a sorsodat! Kapsz a gyógyszerbizniszipartól sok színes bogyót, és tömheted magadba életed végéig. Először inkább vegyél ki szabit, vonulj el néhány napra fel a hegyekbe, és egymagadban töprengj el azon, mi is történt. Akár egy párkapcsolati, akár egy szülői, akár egy munkahelyi, akármilyen szituáció váltotta ki belőled a szélsőséget, érdemes a szituációt átnézni, mint megijedni magadtól és betegségtudatba rohanni. Javasolom az egyedüllétet, azt meg kifejezetten, hogy kerüld el a baráti/barátnői életviteli, krízist könnyítő tanácsokat, attól már nagyon sok ember végleg kiterült személyiségének oltárán kifilézve, szívében a jó tanácsok tőrével.

Egyedül nézd meg ki a hibás, és tanuld meg egy életre, hogy senki! Mindenki csak azt tette, ami az ő szubjektív világában teremtődött, amire ő képes jelen tudatosságával. Azaz senkit ne okolj, még önmagadat sem érdemes hibáztatni. Ezek után, hogy elfogadtad a sorsszerűséget, fogadd el, hogy ez az életesemény a jelenben kiborít. Ez van. Ha ezen is túl vagy, sétálj sokat az erdőben, nézd a látóhatárt (a legjobb stresszoldó), merengj és töprengj, állj önmagadba bele úgy, hogy a békédre kapcsolódsz. Majd menj haza, tedd meg a szükséges dolgokat, amit a szituáció utóélete megkíván, és őrizd a békédet, mert megtanultad, hogy többé nem borítod fel sem saját, sem mások életét a szélsőséges érzéseiddel.

Ha ismét szétesel, akkor irány egy segítő (receptkönyv nélküli), aki példájával (nem okoskodással) megmutatja, miként tudsz harmóniában maradni.

Milyen a felnőtt élet túllépve a komoly szélsőségeken?

Érzelmekkel teli.

Akkor most mi van?

Attól, hogy kiegyensúlyozott vagy, az nem jelenti azt, hogy nincsenek érzéseid, sőt, gazdagon megéled azokat.

Figyelj! Te éled meg azokat, nem ők rángatnak téged, mintha önálló identitások lennének.

Te veszed kézbe az életedet, és tudatosan válaszolsz az érzelmeiddel a környezetedre. Mert jogodban áll, és szabadságod van hozzá.

Szituk:

Megcsalt a párom:

  • gyermekéletben (kortól függetlenül): dráma, sírás, mártír élet, panaszkodás fűnek-fának, érzelmi zsarolás, gyerekek bevonása, ön- és más általi sajnálatra kitartó igény, dráma, dráma, dráma
  • felnőttként: Eleve egy megbeszélt megállapodást szegett meg a másik, ugyanis már előre lefektettétek felnőtt módon a szövetség hűség alapját. Mivel bánt ez, kisírod magadat egyedül, vagy a jelenlétében, és amikor megvolt a tisztulás, jöhet a kapcsolódás újragondolása, ha kell egy hozzá értő segítővel, ha nem, akkor kettesben. Nyugodtan, és békésen.

 Baleset éri a gyermekedet, ömlik a vér a kezéből, mert a kést belebökte a tenyerébe:

  • gyermekéletben (kortól függetlenül): dráma, fejvesztett rohangálás, üvöltözés, sokk, emiatt a gyerek is lesokkolódik, mindenki remeg, kapkod, tiszta vér minden, amire nagy nehezen félájult állapotban valami ronggyal elköti a „kiegyensúlyozott” szülő a sebet
  • felnőttként: csukló elszorít, tenyérbe valami kéznél lévő rongy vagy zokni nyomónak, szülő és gyermek csendben kötszert talál, beköti, autóba ül, és elmegy az ügyeletre. Minden a legnagyobb rendben, az élet megy tovább…

Nem más, hanem én döntök az érzelmeimről. Lehet, másodpercekre, vagy percekre is szitutól függően elborul az agyam, ám kifejlesztem magamban a képességet mielőbb az egyensúlyomba visszatérni, ahonnan a bölcsességem útján tudok cselekedni.

Csóválod a fejed, hogy ez lehetetlen?

Neked.

Nekem meg a valóság, és történelem. Próbáld csak ki, gyere el egy programomra, ahol főzök, és közelíts fémvillával a teflon edényemhez. Ha meglátom, erőteljes férfi orgánummal rád ripakodok, ettől megáll a kezed felelőtlen mozgása, majd már halkan közlöm, hogy az életeddel játszol, ha belenyúlsz a teflon edénybe fémvillával. Ha meg lecsúszok a pillanatról, és felkarcolod, ezt 5 másodperc erejéig tanító jelleggel a szemedre hányom, majd megbocsátok neked és magamnak, ezek után pedig teszem tovább a dolgomat, mert az élet megy tovább!

Konfliktusok mindig vannak!

Ám az már nem mindegy, milyen hosszú krízis követi a konfliktust. Ez már csak rajtunk és az érzelmeinken múlik, hogy meddig tartjuk fent a krízis lehúzó állapotát. Csak rajtunk múlik!!!

Minden másodpercben dönthetsz, milyen érzésekkel kapcsolódsz a környezetedhez. Egyik érzés sem jó, vagy rossz, mindegyiknek helye van az életünkben, ám eldöntheted mikor és hol éled meg.

Gyakorolj, és gyakorolj, és figyelj, tapasztalj, légy tudatos! Ezen múlik!

Én sem csináltam másként, szorgalommal és felelősséggel változtam meg, amikor egyszer hallottam Szepes Máriától, hogy az érzéseinknek lehetünk irányítói, méltó urai.

Egyébként itt a végén hozzáteszem:

Normális a mai modern embernél, hogy ennyire hullámzó a kedélyállapota. Csak néz körül, senkinek nem érdeke a világ politikai és gazdasági elitjében, hogy Te jól légy, meg kiegyensúlyozott. Ezért évszázadok óta mindent meg is tesznek, hogy két lábon járó bizonytalanság légy, aki félelmei és kétségei miatt remek termelő egység. Hamvas Béla erről nálamnál sokkal körültekintőbben megemlékezett, olvass utána!

Hajrá, váljék javadra, amit itt írtam, és ha dolgod van neked, vagy a környezetedben bárki fontos embernek ezzel kapcsolatban önmagával, poroszkáljatok át hozzám, teszünk együtt értetek:

http://magambanatarsam.blog.hu/2017/09/13/egyeni_konzultaciok

http://magambanatarsam.blog.hu/2017/12/19/ujrainditas_alapallas_valtas

http://magambanatarsam.blog.hu/2017/09/27/e_l_sz_egyeni_onismereti_kurzus

Sebestyén Zoltán

Szólj hozzá!

Felnőtt élet - félelem nélküliség

2018. január 12. 18:54 - Zoltán Sebestyén

... avagy jobb, ha felfelé kunkorodik az a szájszéle...

felnott_elet_felelem_nelkul.JPG

Második rend:

Félelem nélküliség

Hoppá!!! Ez meredek lesz, hiszen annyi mindentől szeretünk félni!

A minap megyek a lánykáimért, a nagyobbik ott baktat a járdán a város közepén, persze kiszúrtam, duda, fék, félreállás, bepattan, megyünk tovább a kicsiért… félreállás, beszélgetés és várakozás a zeneiskola előtt, a túl felén az útnak, szabályosan. Eltelik vagy 10 perc, már rég vége az órának, amikor mondom a nagynak, hol a húgod… Hát nem ott áll a zenesuli előtt a túloldalán a 4 sávos útnak, és bámészkodik, vár minket. Ablak le, kiabál, észrevesz, integet, hogy forduljak át a másik oldalra. Nézzük döbbenten a nagylánnyal, minek??? Integetek, hogy menj el a zebráig, és gyere Te át! Nem, bőszen integet, hogy forduljak át a 4 sávon keresztül, át a záróvonalon. Mi meg integetünk, hogy séta kisasszony! Majd látom, hogy jó tinisen fúj egy nagyot, és csóválja a fejét, és elindul végre a zebrához. Ott megáll, és tanakodik távolba nézve. Sehol egy autó még harmadszori körbenézésre sem, majd bátorságot gyűjt, és átjön a mi oldalunkra.

Beül az autóba, és duzzog sértett arccal. Én vigyorgok, és kérdem:

  • Mi a van kicsi szívecském? Miért e kitüntető duzzogás?
  • Mert meg akarsz ölni!

Aztán elmesélte visszatérve a múltba: a zenetanár közölte velük, hogy nagyon vigyázzanak a zebrán, ha lehet, inkább ne menjenek át, mert nemrég, egyszer, valamikor elütöttek ott egy anyát a gyerekével. Emiatt ő elhatározta, többet nem megy át a zebrán, mert nem akar meghalni.

Lássuk csak, a drága nevelő testületi barátom, milyen szép példát állított a gyermek elé. Megmutatta, hogy kell félni, félelemmel balesetet teremteni, és a félelemmel teli élettel kapcsolatban remek példát mutatni.

Hibás ezért? Dehogy hibás, úgy éli az életét, ahogy akarja.

Legalább volt alkalmam beszélgetni a lányaimmal a félelemről. Amire hazaértünk, mindenféle jó példán keresztül elmeséltem nekik, hogy amitől félünk, az bekövetkezik. Ha félsz, hogy elütnek, elütnek. Ha félsz, hogy leesik, leesik. Ha félsz, hogy rossz jegyet kapsz, rossz jegyet kapsz. Aztán az adu ász tiniknél: Ha félsz, hogy elhízol, elhízol!

Drága 18 évesnél idősebb barátom, aki ezt most olvasod:

AMITŐL FÉLSZ, AZ BEKÖVETKEZIK!

Ez nem vicc, és nem is új! Ezt mantrázza minden önismereti, motivációs és spiri guru, meg aki egy kicsit is jártas a kvantum fizikában, az is.

Jaj, úgy félek, hogy elkapom az influenzát, pedig még be is oltottak. Elkapod!

Jaj, olyan félelmetes ez a kutya, biztos megharap! Megharap!

Milliónak a 23. hatványa példa van arra, hogy mennyit büntette már magát az ember párkapcsolatban, munkahelyen, szabadidős tevékenység közben a félelmeivel.

Mégis csináljuk.

Nem megy az élet, nyög a nép, szenved, és mégis csinálja!

Fél.

Minél jobban nem megy így az élet, félelemben, annál jobban csinálja!

ŐRÜLET!

Gyermekélet felnőtt gúnyában.

Milyen a felnőtt élet?

Odamegyek a zebrához, és látom magamat, amint biztonsággal áthaladok, nem is kérdés. Amikor találkozok egy kóbor kutyával, kihúzom magam, és határozott léptekkel haladok, ha mégis szemtelenkedik, és meg akarja csípni a bokámat, mert tökös, akkor leüvöltöm a fejecskéjéről a szőrt fejhangon. Hidd el, fejvesztve (szőr vesztve) fog menekülni. Még jobbat mondok, de ez egy későbbi téma, eleve nem teremtek olyan helyzetet, ahol a kutya belém akar kóstolni, mert nem félek.

A felnőtt élet egyik csalhatatlan ismertető jegye, hogy az élet derűs oldalán állok, és a lehetőségeimet és értékeimet látom folyton kapcsolataimban, élet művelésemben, egészségemben.

De jó, látom, hogy jobban van a beteg párom, milyen jó, hogy újra egészséges! Vagy: Istenem segíts kérlek, mert a páromnak gennyedző fülcimpla kórsága van és nagyon rosszul van és olyan beteg!

Különbség: A párod támogató közeget kap az elsőnél, hátráltató félelem közeget a másodiknál.

De jó, munkanélküli vagyok, mennyi lehetőség vár rám, nem győzök válogatni. Vagy: Istenem, legyen már valami munkám, mert éhen halok, és ég a pofám a családom előtt is.

Különbség: Munkahelyed lesz, csodás, a másodiknál meg talán lesz valami melód, ami szar és alig fizetnek.

Most jön a hab a tortán, kifejezetten párkapcsolati életterületen 2 példát választottam, figyelj, mert ezek szép mérőszámai a felnőtt életnek:

Félelem mentes döntés és véleménynyilvánítás:

Valami komfortzónámon kívüli a kapcsolatomban:

  • gyermekként (bármilyen idősen): kussolok, vagy rikácsolok, vagy bunkó és cinikus vagyok, vagy megsértődöm, vagy féltékenykedek, a félelem arcainak végtelen formáit veszem magamra
  • felnőttként: Kedvesen leültetem a párom, és elmondom neki, hogy ez most nem fér bele. Félelmek, aggódás és szorongás nélkül, mert mi bajom lehetne? Ha a felső dolgok közül reagál irányomba, az az ő dolga és gyermekélete, ha meg hasonlóan reagál hozzám, az egy felnőtt és derűs párkapcsolat alapállása. Ha én már felnőtt vagyok, felnőttel tudok együtt is élni. Ám előbb nekem kell felnőttként élnem, ha szeretnék felnőtt kapcsolatot!

Ismét:

Előbb nekem kell felnőttként élnem, ha szeretnék felnőtt kapcsolatot!

Félelem mentes befogadás:

Randizni megyek:

  • gyermekként (bármilyen idősen): Izgulok, agyalok, hogy viselkedjek mert tele vagyok vesztenivalóval, és félelemmel, hogy egyedül maradok, csinos-e a ruhám, jajjjj csak tetszek neki, vagy éppen a tükörképe: ez is egy állat lesz úgyis, mert minden férfi/nő…, lemondom az utolsó pillanatban, vagy éppen maszkot veszek fel, a legjobb arcomat, amivel eladható vagyok, stb.
  • Felnőttként: Odamegyek, könnyedén csevegek, nyitottan, kíváncsian, hiszen csak nyereségem és örömem van, megismerek egy új embert, aki akár a párom is lehet.

Egy jó gyakorlat:

Figyeld magadat 1 héten át minden áldott pillanatban. Figyeld, hogy mikor cselekszel, gondolkodsz és beszélsz a félelmeidre és hiányaidra kapcsolódva, mikor hozol döntést így, bármilyen döntést az életedben, és mikor ennek tükörképével, a bizalmaddal, a hiteddel, vágyaddal, reményeddel, erőddel, szereteteddel.

Csak figyeld magad egy hétig, nagyon sok tanulsága mellett ráadásul gyakorolhatsz egy kis önfegyelmet, kitartást és fókuszt is, ami megint a felnőtt élet velejárója.

A félelmek nélküli rendje az életnek egész kellemes időtöltést biztosít ebben az emberi létezésben. Hidd el, megéri kipróbálni, hogy aztán kedvet kapj hozzá!

Fura iróniája az életnek, hogy igazából a legjobb példaképek az egészen kis gyermekek, éppen kilépve csecsemőkorból. Nekik még nincs beprogramozva az agyukba, hogy félni illik és kell. Figyeld őket, 2-3 éves korig tanulj Te tőlük, és ne tömd az agyukat a sok nem szabaddal!

Váljék javadra, amit itt olvastál, és ha ismersz olyat a környezetedben, aki félelem nélkül szeretné élni az életét, és segítségre van szüksége, mond neki, hogy nyargaljon el hozzám, van rá mód:

http://magambanatarsam.blog.hu/2017/09/13/egyeni_konzultaciok

http://magambanatarsam.blog.hu/2017/12/19/ujrainditas_alapallas_valtas

http://magambanatarsam.blog.hu/2017/09/27/e_l_sz_egyeni_onismereti_kurzus

Sebestyén Zoltán

Szólj hozzá!

Felnőtt élet - családfa

2018. január 11. 08:13 - Zoltán Sebestyén

...avagy időnként nem árt, ha benő az a lágy rész ott a fejtetőn...

felnott_elet_csaladfa1.jpg(Kép: címer-festes.hu)

Felnőtt élet - családfa

Évek alatt ragadt rám 9 fontos rend, amit nem árt helyére tenni az életünkben, ha szeretnénk megélni önmagunkban a harmóniát, nyugalmat, békét, derűt, örömet, és mit nem írok: boldogságot.

Rögtön kezdem az első renddel:

Harmónia a családfán.

Volt szerencsém nem is olyan rég külső szemlélődőként jelen lenni egy 40 éves hölgy családi kapcsolatrendszerének a legközepében, benne a tutiban egy csoportos foglalkozáson. Kicsit pityeregve mesélte, hogy van egy új párja, aki csodálatos pasi, de nem meri bemutatni az anyukájának, mert az anyukája még egy pasiját sem fogadta el, és ezért lett vége minden kapcsolatának. Fél neki bemutatni, mert ő olyan cuki most, meg annyira jó a szex, így inkább titkolja. Ismétlem, külső szemlélődő voltam, így csupán annyi szakmai dolgom volt, hogy a két meglett tenyerembe temettem az arcomat, és én is kicsit pityeregtem a dolgok állása miatt, és hagytam, hogy a tréner vezesse a folyamatot.

Miközben csendesen sírdogáltam, eszembe jutott Csernus doki (aki bizonyára itt már kíméletlen szarkazmussal és vulgaritással falnak szegezte volna a lánykát) egyik régi mondata, a felnőtté válás egyik alapja, a szülőkről való érzelmi leszakadás. Azaz nincs már játszma és drámakör.

Na, itt van. Néztem a pityergő lánykát (40), és azon töprengtem, vajon sosem mondta neki senki, hogy anyukának a véleménye talán 18 felett maximum véleményező, és nem döntő fontosságú? Vajon sose olvasott, hallott, látott olyan példát, ahol emberek a szüleik akaratától független életet élnek?

Aztán a folyamat eljutott a varázskérdésig, miszerint a tréner kellő szeretettel átölelve szavaival, finoman érdeklődött:

  • Biztosan szükséges édesanyád jóváhagyása a párkapcsolatodat illetően?

Két kezem az égben, remegő izgalom és várakozó csend a levegőben, most a lány átlépi a saját árnyékát, most felnő, kiáll magáért, új élet kezdődik!!!

És nem. A lány a kérdést sem értette, homályos tekintettel nézett a trénerre, és látszott rajta, az ő kis szubjektív univerzumában ez nem alternatíva, fel sem merül, hogy ne az anyuka áldása szentesítse a pasikát.

Akkor jöjjön a konzekvencia:

Anyuka: Anyuka gyermek az én kis világomban, hiszen pinduri aranyos kis cukibéijét (40) kézzel irányítva igazgatja, és ezer szállal függ attól a felemelő érzéstől, hogy irányít, kézben tart, ő a főnök. Nem nőtt fel! Ő sem. 60 pluszosan teljes gyermeki létben él, hiszen érzelmileg nem szakadt el gyermekétől, és függőségben tartja. Apropó az érzelmi leszakadás nem azt jelenti, hogy nincsenek érzéseim a másik felé, azok vannak az emberi élet természetességéből kifolyólag. A gyermekemet feltétlenül szeretem, hálás vagyok a létezéséért, és minden jót kívánva neki örömmel engedem útjára megengedve neki, hogy ha segítségre van szüksége, mindig számíthat rám. Érzelmileg érett kapcsolatot tartok fent, ami szabad, kötetlen, derűs, játszma- és drámamentes. Anyuka itt lássuk be, kicsit sem rezeg a feltétlen szeretet hullámhosszán, inkább korlátol, köt, birtokol, kisajátít, manipulál, és a többi nyalánkság.

Hibás ezért? Dehogy hibás, hiszen a másik oldal nagyon passzos hozzá.

Lányka: A kis tündéri, picurka lányka (40) ugyan olyan éretlen kisgyermek, mint anyuka, azaz tökéletes játszótárs. Ott állnak a színpadon, és előttünk, nézők előtt megy a tánc, komédia, dráma, mikor éppen milyen előadás van. Bejön a pasi (nem férfi, hanem pasi), aki szenvedélyes tini szerelemmel öleli magához a lánykát forró csókot lehelve ajkaira, majd kis idő múlva el, sértett dúvadként, kikosarazottként, hiszen anyuka nem adott lepecsételt engedélyt 3 példányban szétosztva a kapcsolat párkapcsolódási jellegét illetően. Lányka sír, anyuka hosszasan szónokol a pasi hiányosságairól, lányka könyörög, majd megint sír, anyuka oszlopként magasodik fölé, majd a lányka szipog, feláll, anyuka kebleire borul, és megköszöni, hogy így vigyáz rá, és óvja az élet viharaitól, és tudja, anyuka csak jót akar.

A lányka hibás? Dehogy hibás, hiszen a másik oldal nagyon passzos hozzá.

Kérded te: - De hogy lehet így élni?

Mondom én: - Így, ez van, és nincs más dolgod, mint elfogadni, mert nekik így „jó”!

Nem mindenki akar ám felnőtt életet élni!

Még néhány példa, és rátérek a felnőtt életrendre a családfa vonatkozásában.

A fiú, aki 35 évesen otthon él, és anyuka mossa a gatyáját, miközben ő a legújabb online stratégiai játékkal bucira veri a haverokat, akik otthon ülnek a jól felszerelt, technikai kütyüktől hemzsegő szobájukban, és anyuka mossa a gatyájukat.

A lány, aki 3 gyereket nevel, és közben naponta hallgatja az anyja tanácsait telefonon háztartást, gyereknevelést, férjjel való bánásmódot, Erzsike betegségeit, politikát, szomszéd kritizálását illetően. Ki az az Erzsike???

A fiú, aki minden este felhívja a szüleit 40 felett, őszülő halántékkal, feszülő csomóval a gyomrában, hogy megkérdezze: Ugye nincs semmi baj apuci? Rossz előérzetem volt.

Ezekkel mi a baj? Semmi, aranyos gyermekéletek. Ha jó annak, aki csinálja, csinálja!

Akkor milyen a felnőtt élet a családfán?

Nincs benne félelem. Tudod, szeretet van és nem félelem, unalomig szajkózott közhely, ám ez van, így van. Ahol félelem, dráma, játszma van, az elengedetlen tér. Ahol pedig ez, ott harmónia van:

Érzelem gazdag: Tele olyan magas minőségű szeretet megélésekkel, mint hála, elfogadás, kölcsönös vagy egyirányú nagyrabecsülés.

Szabad: Elvárás mentes, nincs helye a számonkérésnek, vélemény van és nem ítélet, aggodalom helyett bizalom van, bízunk a másik józanságában, felnőtt felelősség tudatában felmenő és lemenő ágat is beleértve.

Megengedő: A másik önálló felnőtt, kifejlett egyed, azt csinál, azt teremt, azt cselekszik, gondol, érez, amit csak akar a szubjektív világában. Engedtessék meg neki az önállóság, még ha az nem is passzos a saját világrendünkhöz.

Boldog: A jóról beszélünk, örülünk egymás jelenlétének minden különösebb ok nélkül, minden különösebb tett nélkül. Mosollyal teli.

Csendes: Meg nyugodt, meg békés. Olyan felnőtt.

Amikor a nagylányom (15) közli, megy moziba, nincs más dolgom, mint adok neki pénzt, és jó szórakozást kívánok. Amikor sütni akar, megkérdem, kell-e alapanyag, és szabaddá teszem a konyhát. Amikor férfi lesz az életében (mert ő már most NŐ, és egy nő nem pasit, hanem férfit vonz), időnként megkérdezem majd, szüksége van-e megértésre, támogatásra, jó szóra, apai meglátásaimra. Ha nincs, megölelem, és kap egy homlok puszit. Mert bízom benne, mert felelősséggel vagyok azért, hogy szabad legyen, egyedül dönthessen, ha biztos önmagában, és kérdezhessen, ha bizonytalan. Mert kísérem ezen az úton, és nem irányítom, mert tisztelem benne az értékeket és belső erejét, amit azért él meg már most 15 évesen, mert hagyták a szülei kinyílni önmagában.

Boldog és derűs felnőtt családfás életet kívánok mindenkinek, akár passzos számára, amit leírtam, akár legyint rá! Ha ismersz olyan embert, aki benne van a drámáiban a családfáján, és éppen kiemelte belőle az orrát, és szeretne változtatni, ám nem tudja, miként, mond neki, tipegjen el hozzám, van segítség és példa, amiből meríthet:

http://magambanatarsam.blog.hu/2017/09/13/egyeni_konzultaciok

http://magambanatarsam.blog.hu/2017/12/19/ujrainditas_alapallas_valtas

http://magambanatarsam.blog.hu/2017/09/27/e_l_sz_egyeni_onismereti_kurzus

Sebestyén Zoltán

info@egyhullamhosszon.hu

Szólj hozzá!

Újraindítás – Alapállás váltás

2017. december 19. 08:27 - Zoltán Sebestyén

alapallas180104.jpg

Sosem felejtem el, amikor életem legmélyebb változása megtörtént bennem. Egy párkapcsolati konfliktus hatására olyan mély és emésztő fájdalmat éltem meg, hogy a krízis legmélyén elérkezett a pillanat, döntenem kellett. Eldönthettem, hogy önsajnálatba és mártír életbe fordulva elzárom magam az élet szépségeitől, és egyedül folytatom tovább, vagy végre abbahagyom, amit addig csináltam, és megváltozom. Ott álltam az útkereszteződésben, és pontosan tudtam, a régi életemet nem élhetem tovább, megszűnt az ösvény. Kétfelé ágazott el, egyik úton várt az önpusztítás és mártír lét, a másikon pedig egy mély, nehéz és fájdalmas felismerésekkel teli utazás a derűs élethez.

Bármelyiket választottam volna, mindenképpen változnom volt szükséges, hiszen azt eldöntöttem, így nem élek tovább. És ez volt a kulcs, ez volt a csoda, hogy eldöntöttem, így nem élek tovább!!!

Sokat nem tanakodtam, mert a mártír, önsajnáló élet nem vonzott egyáltalán, így ezt a lehetőséget gyorsan elvetettem. Ezután kihúztam magamat, és ráléptem arra az ösvényre, ami aztán annyi szép és egyszerre fájdalmas felismerésekkel teli önismereti utazás első lépése volt. Alapállást váltottam, elengedve az önmagamról alkotott, külső visszacsatolásoktól megerősített értéktelenség képet kicseréltem magamban az önmagamhoz való viszonyulásomat az értékesség ideáira. Eldöntöttem, mit szeretnék az élettől, milyen kapcsolatot, és eltökélten elindultam felé, még ha távolinak és illúziónak is tűnt, nem számított, mert hittem benne, és vágytam rá.

Ma már tudom, ez volt a döntő, az alapállás váltás, minden más ebből nyílt ki, ebből tudott kibontakozni. Az addigi görnyedt és bizonytalan tipegés helyett határozottan és eltökélten kezdtem élni az életemet, azt is elfogadva, hogy ez sokaknak nem tetszik majd, akik a régi én-részeimre kapcsolódtak. Hónapok alatt formáltam magam újra, olyan volt, mint egy újjá születés. Kiraktam magamat, az új életemet mint egy 5000 db-os puzzle-t, egyenként, forgatva, míg bele nem illett abba a képbe, amit álmodtam. Fegyelmezetten, és fókuszálva, tele kitartással és koncentrációval.

Tudod, amikor önmagad biztonságából, önmagad értékességéből ered az alapállásod, a dolgok elkezdenek megváltozni körülötted, hiszen Te is változtál. Tudod, hogy érték vagy, tudod, hogy mit szeretnél az életeddel kezdeni, látod minden pillanatodban önmagadat egyenes derékkal járni a választott utadon, ekkor történnek veled a csodák. Először kicsik, és aztán egyre nagyobbak.

Nyilván már látod – elolvasva az eddigieket –, hogy akkor szól Neked ez a programom, szolgáltatásom, segítő jobbom, ha Te is elérkeztél ahhoz az útelágazáshoz, ahol felismerted, így nem élhetsz tovább. Egyszerűen nem. Már nem akarsz másokat hibáztatni a párkapcsolati problémák miatt, vagy éppen az önmegvalósítási kudarcaidét, vagy a betegségeidért, már felismerted, hogy micsoda kiaknázatlan lehetőségek vannak benned, és megértél a döntésre, hogy tettekké érleled a vágyadat a változásra, és hajlandó vagy kitartóan tenni is magadért.

Ha így vagy, és szükséged van segítségre, hogy egy új életet formálj magadból, bátran fogadd el a jobbomat, és segítek új alapállást felvenni, ahonnan egy derűs, kiegyensúlyozott, boldog élet terem idővel, kitartással, szeretettel…

Tematika:

Ami minden esetben szükséges, az 1 egész napos személyes konzultáció Veresegyházon. Ez kihagyhatatlan, hiszen egyéntől függ, hogy lássam az életszituációt, mennyi időre, és mennyi befektetett energiára van szükség a változásokhoz, illetve már konkrét lépéseket teszünk az új alapállás felvételére.

Ennek értéke 25 000 Ft, ami tartalmazza a konzultációt, és a teljes ellátást étellel és itallal.

A konzultáción javaslatot teszek a folytatásra, ami nyilván egyéntől függ. A tapasztalatom szerint a legtöbb esetben 1 hónap kísérés és segítés szükséges, ez alatt az egy hónap alatt heti több konzultációval (skype) fel lehet venni azt az új alapállást, amiből terem aztán a derű, és biztonság.

Ennek az egy hónap támogatói jobbnak az értéke 25 000 Ft.

Összességében 50 000 Ft pénzt, kitartó és fókuszált hozzáállást, eltökéltséget, felelősséget és hatalmas önszeretet szükséges befektetned, hogy az életedet átformálva egy új világot teremts magadból az én segítségemmel. Ha ezt vállalod, én támasz leszek, mert amennyire magadnak fontos vagy, annyira nekem is.

Várlak szeretettel!

Bejelentkezés és egyéb részletek:

Sebestyén Zoltán

info@egyhullamhosszon.hu

Szólj hozzá!

Függőség és értékesség

2017. november 21. 11:48 - Zoltán Sebestyén

fuggoseg_es_ertekesseg.JPG

Minden függőség alapja az értéktelenség, az önbecsülés hiánya. Aki önmagában nem találja meg a magasabb értékeket, az vergődik csak az életben. Az alkohol, a drogok mértéktelen fogyasztása pillanatnyi kiutat jelentenek abból a nyomorult állapotból, hogy magamat szánalmasnak, szerethetetlennek, értéktelennek látom. De ilyen függés minden olyan túlfokozott kapcsolódás is, ahol önmagam kicsinységéről átterelem máshova a figyelmem félelemből, vagy éppen kintről szomjazom az értékességem visszacsatolását.

Társadalmunk további klasszikus függőségei közül néhány:

  • Függő vagyok attól, hogy a tökéletes test illúzióját építem, és az izmos/formás/plasztikázott/tökéletesre formált test látványának a külső környezettől érkező elismerésétől teszem függővé az értékességemet.
  • Karriert építek, és a karrierrel járó elismerésektől, jutalmaktól, pozíciótól, pénz mennyiségétől, teszem függővé az értékességemet.
  • Ruházattól, divattól, kocsitól, státuszszimbólumoktól teszem függővé az értékességemet.
  • Párkapcsolatban a párom visszacsatolásától függ az értékességem.
  • Valami különleges sport, művészi, társadalmi teljesítmény szükséges hozzá, hogy én értékesnek lássam önmagamat.

Mindezek túlfokozása komoly jel, hogy az önbecsülésem kibillent állapotban van. Az önmagát szerető és tisztelő ember figyel, hogy a testét karban tartsa, hogy önmagát megvalósítva művelje az életét, hogy sportoljon, stílusának megfelelő öltözékben járjon, hogy egészségére figyeljen, ám ezekben egyensúlyi állapotban van, és nem mások visszacsatolásától teszi függővé értékességét.

Az értékesség alapállapota az embernek születésében kódolva van. Csupán a minket körülvevő társadalmi és családi minták/betegség/baleset hatására ettől az eredendő értékességtől elszakadunk, és kibillenünk egy egyensúlytalan állapotba.

A tudatosság fontos ébredési pillanata, amikor önmagunkban újra rátalálunk a külső környezeti hatásoktól független értékességünkre, felismerjük és elfogadjuk erősségeinket és gyengeségeinket, és velük harmóniában hangolódunk az éber és függőségektől mentes, szabad életre.

Ehhez kívánok felismeréseket, és nyújtok jobb kezet, hogy újra rátalálj önmagad szépségére:

http://magambanatarsam.blog.hu/2017/09/13/egyeni_konzultaciok

http://magambanatarsam.blog.hu/2017/09/27/e_l_sz_egyeni_onismereti_kurzus

Várlak szeretettel:

Sebestyén Zoltán

Bejelentkezés:

info@egyhullamhosszon.hu

Szólj hozzá!
Címkék: önismeret

Pilis szakrális vándorlás

2017. november 15. 13:24 - Zoltán Sebestyén

poszt_alap_idoponttal_2.jpg

Bejelentkezés szükséges a részvételhez. Maximális létszám 16 fő.

Kinek ajánlom:

Annak ajánlom ezt a vándorlást, aki betekintést szeretne kapni az ősi magyar hitvilágról, és annak tovább éléséről a középkori Magyarországon. Felkeressük a Pilis legjelentősebb szakrális energia és építészeti központjait (a kettő lényegében EGY), ahol ráhangolódunk a térre, és a töltődések mellet átérezzük, milyen is volt az élet a kereszténység állarca mögött az ősi magyar hitet megőrizni.

Annak ajánlom még, aki emellett kész a fizikai szinten is az egészségéért tenni, és napi kirándulásokat, panorámát, friss levegőt, madárcsicsergést élvezni a Pilis erdeiben, hegyeiben, völgyeiben.

A vándorlásról:

Dömösön a prépostsági altemplom romjaival nyitjuk a szakrális barangolást, magunkba szívjuk a 900 évvel ezelőtti Árpád házi örökségünk különleges atmoszféráját. Innen a Rám-szakadékon keresztül felmegyünk Dobogóköre, ahol ráhangolódunk a Pilis szívére.

prepostsagi_1.jpg

Második nap Pilisszentlélekre látogatunk, ahol a Pálos templom romjai közt töltődünk, innen átsétálunk a Kémény sziklához, ami Klastrompuszta felett gyönyörű panorámát kínál a Budai-hegységre és a Gerecsére. A klastrompusztai pálos templomnál méltó időt töltünk egy közös összehangolódással. Innen visszamegyünk Dobogókőre.

felirattal.jpg

Harmadik nap Pilisszentkeresztre ereszkedünk le, ott felkeressük a pálos romokat, majd átbandukolunk Pilisszántóra, és a csillagösvényen keresztül megérkezünk a Boldogasszony kápolnához. Innen visszavezet az utunk Dobogókőre.

pilisszentkereszt_1.jpg

Időpont: 2018. április 20. – 21. –  22.

Indulás: Dömös 10:00 a Posta nevű buszmegállóból.

Érkezés: Dobogókő, vasárnap 17:00

Részvételi díj függ a végleges létszámtól, ami tartalmazza a szervezés, programok, és csomagszállítás költségeit:

  1. február 1-ig jelentkezve és előleget fizetve:

13 000 Ft/fő.

2018. február 2-től jelentkezve:

17 000 Ft/fő.

A jelentkezés 10 000 Ft/fő előleg befizetésével érvényes.

Lemondási feltételek:

Az Pilis szakrális vándorlás indulásának időpontjához viszonyítva a programon való részvétel lemondása esetén:

30-60 nap között: Az előleg értékének 50%-a kerül visszafizetésre

10-29 nap között: Az előleg értékének 20%-a kerül visszafizetésre

0-9 nap között: Az előleg értékének 0%-a kerül visszafizetésre

Szállás és díja:

Szállás Jurtában Dobogókőn. Normális, kényelmes, különleges, a túra szellemiségéhez igazodva. A kéktúrán itt szálltunk meg, szerettük.

A két éjszaka összesen 7400 Ft/fő az idegenforgalmi adót is beleértve. Ez a helyszínen fizetendő.

Étkezés:

A szálláson meg tudjuk oldani a meleg étkezést este és reggel. Magánban részletesen tájékoztatlak, hogyan. A falvakban útközben étkezési lehetőség is lesz a szendvicsek gyártása mellett.

A félpanziós ellátás a két napra 6400 Ft/fő. (két vacsora, két reggeli)

Útvonal:

Április 20. péntek: Dömös – Dobogókő 12 km közepesen nehéz terepen

Április 21. szombat: Dobogókő – Pilisszentlélek – Klastrompuszta - Dobogókő 12 km közepesen nehéz terepen

Április 22. vasárnap: Dobogókő – Pilisszentkereszt – Pilisszántó - Dobogókő 14 km közepesen nehéz terepen

 

A ruházattal, felkészültséggel kapcsolatban szívesen nyújtok további információkat az elérhetőségeimen.

Várunk szeretettel, tarts velünk, egy történelmi barangolásra a Pilisbe, tekintsünk bele a magyar ősi hagyományok továbbélésének középkori létformájába, titkaiba!

Sebestyén Zoltán

+36 30 977 1853

info@egyhullamhosszon.hu

 

Szólj hozzá!
Címkék: Program

Női és férfi minőségek benned, bennem, bennünk…

2017. november 10. 10:51 - Zoltán Sebestyén

noi_es_ferfi_minosegek.jpg

Kétpólusú létezésünk óhatatlanul felveti a kérdést: vajon nemi hovatartozásunk csupán az egyik oldal minőségének megélésére szólít fel minket, méghozzá ahova tartozunk?

Azaz, ha férfi vagyok, a maszkulinnak nevezett tulajdonságokat, ha meg nő vagyok csupán a femininnek titulált tulajdonságokat kell hordoznom és megjelenítenem?

Ahhoz mit szólsz, hogy minden ember nemiségétől függetlenül tartalmazza a maszkulin és feminin energiákat, tulajdonságokat? Jobb, ha ezt elfogadjuk most egyfajta ősi kinyilatkozásnak, mert e nélkül felesleges tovább olvasnod. Minden ember eredendően hordozza magában a női és férfi tulajdonságokat. Sőt, minden ember ezen tulajdonságok magas, és alacsony (poláris világ) minőségét is képes megélni.

Példák: Egy ember, ki férfi nemileg, határozott és igazságos, mint Mátyás király volt. Gyönyörű férfi energia. Egy ember határozott és önző, saját érdek vezérelt. Ez is férfi energia, a mai politikusok, más minőség. Egy ember, ki nő nemileg, gondoskodó és támogató. Főz, mos, takarít, és őrzi a tűzet a családban, emeli a férfit, a családot. Vagy egy nő szolga, és alárendelt. Főz, mos, takarít, és alig várja, hogy egyedül keseregjen otthon, és reszket, amikor hazaér az Ura. Ugyan úgy cselekszik, mégis más a minőség.

Vajon hol tart a világ a feminin és maszkulin energiák magas szintű, magas minőségű megélésében?

Az elmúlt néhány ezer évben azt gondolom kissé félrecsúsztak a dolgok ezen a téren. Patriarchális társadalmi berendezkedésünk töretlenül termeli ki futószalagon a túlfokozott és alacsony minőségű férfi energiával agyonterhelt férfi nemű egyedeket, és most már egy ideje a női nemű egyedeket is. Hatalom, birtoklás, tekintélyeskedés, erőszakosság, agresszió, és még sorolhatnám. Tudatlanul birkózik egymással ez a sok vezérbika munkahelyen, párkapcsolatban, és minden életterületen a pillanatnyi hasonlóságuk illúziójából (szerelem pl.) kiesve gyors elkülönülésben végezve. Megy a csata, míg ki nem fulladnak, és akkor gyorsan keresnek maguknak egy újabb harcost, vagy ha belefáradtak már, valakit, aki az ellenpont, azaz cseléd vagy szolga. Ma nem önmagukban teremtik bölcsességük útján az emberek a férfi és női energiák egyensúlyát, hanem felveszik az egyik nemi szerep szélsőségesen bizarr tulajdonságait, és kint keresik hozzá a passzos, szintén kibillent másik felet. Ám így csak zavar és szélsőséges feszültségek keletkeznek a kapcsolatban, ahogy a szélsőséges nemi szerepekben gyötrődő egyénekben is zavar és egyensúlytalanság van.

Arra jutottam töprengéseim során, hogy az élet teljességének feltétele az EGYénben a feminin és maszkulin energiák egyensúlya. Jó érzékkel megtalálni az életterületeinken (párkapcsolattól az egészségen át az életművelésig) a harmóniát a nőies és férfias attribútumaink között. Az önismeretnek ez egy nagyon magas foka, aminek realizálásakor éber szeretettel tudjuk magunkat körbevenni, és nem csak magunkkal, hanem környezetünkkel is egyensúlyba kerülünk.

Amikor magamban megtalálom a férfi és női energiák egyensúlyát, automatikusan kapcsolódik hozzám egy hasonló minőségű ember a másik nemből. Mivel én megélem önmagamon belül egyensúlyban a két pólus harmóniáját, így ez a kapcsolatomra is igaz lesz.

Megjegyzem, attól nem leszek meleg férfiként, hogy bizalommal, figyelemmel, megértéssel vagyok a párom, családom, munkatársaim felé, vagy éppen kedves és szelíd vagyok velük. És attól sem lesz kevésbé nőies egy nő, hogy megjelenik benne a határozottság, vagy éppen a vezetni tudás képessége, vagy a pozítív teremtő erő. Társadalmunk hozta létre működésével azokat a kibillent szerepzavarokat, ahol nemiségükben bizonytalanodtak el az emberek, és ebben a káoszban azt sem tudják szó szerint, hogy fiúk, vagy lányok. Ez nem összekeverendő a nemekre jellemző tulajdonságok megélésével! Ez fontos!

Ha a párkapcsolatban a férfi nemű a teremtő maszkulin energia, akkor a női egyednek érdemes beragyogni a közös teret a támogató feminin részeivel. Egy tudatos nő teret ad, hogy a férfiből kiáramolhasson a teremtő energia ilyenkor! Ám egy tudatos férfi tudja, hiszen ettől tudatos - és szabad -, hogy szükségtelen állandóan egy erős maszkulin minőséget megélnie, nem kell neki megfelelnie semmilyen külső társadalmi elvárásnak; olykor megpihenhet, és nyugodtan átadhatja a Nőnek a teremtés varázsát, miközben ő gondoskodó figyelmével és támogatásával veszi körül a nőben ébredő maszkulin erőt. Az ősi tudás bennünk erre tanít minket, hogy nem elnyomva, hanem kölcsönösen támogatva műveljük az életünket, hogy bármelyik fél megélhesse önmagában a duális világ által belénk oltott feminin és maszkulin energiákat nemi hovatartozástól függetlenül, és kiteljesíthessük a bennünk lévő ideákat a fizikai síkra is.

Egy megjegyzés ébredező embertársaimnak mielőtt összekevernek valamit a modern kori szerepcserés ítélkezés és egokatyvasszal: Az időszakosan feminin energiát árasztó férfi nem meleg, és szánalmas, hanem megbízható, családjáról gondoskodó, töprengő, mély, és rugalmas, aki pihen egy kicsit két teremtő fázisa között, erőt gyűjt, miközben vigyáz a szeretteire. Az időszakosan maszkulin teremtésben lévő nő pedig nem rideg, és kemény, hanem határozott, bizalmat árasztó, derűs, önmagát megbecsülő, támogatást befogadni tudó, rugalmas, nagyszívű ember.

Érdemes nem megérteni az elméddel, amit írtam, hanem megengedni megnyílni magadból ennek a tanításnak az esszenciáját, ami ott van benned, a szívedben. Mert semmi újat nem írtam, csak emlékeztetlek rá, amit elfeledtél a rohanó hétköznapjaid impulzusvadászatában!

Váljék javadra!

Sebestyén Zoltán

Ha sokszínű megértésekre vágysz még önismereti utadon, várlak egyéni konzultációim egyikére.

http://magambanatarsam.blog.hu/2017/09/13/egyeni_konzultaciok

http://magambanatarsam.blog.hu/2017/09/27/e_l_sz_egyeni_onismereti_kurzus

Szólj hozzá!

II. Cserhát vándorlás

2017. november 07. 06:11 - Zoltán Sebestyén

holloko_promo.jpg

AZ ESEMÉNY MEGTELT, TÖBB JELENTKEZÉST MÁR NEM TUDOK FOGADNI!

Bejelentkezés szükséges a részvételhez.

Az első Cserhát vándorláson tavaly több elképesztő meglepetés és jó dolog is ért bennünket:

  • A táj mesebeli, az akácvirágzás miatt fehér az erdő, a repce sárgába borítja a földek egy részét, a lucerna bíborba egy másik részét. Ami nem fehér, sárga és bíbor, az a zöld legkülönbözőbb árnyalataiban tündököl.
  • Napi 20 – 25 km gyaloglás után kellemesen elfáradtunk, kicsit nyilallt itt-ott, de még olyan hölgy is meglepően tapasztalta, hogy jól bírja, aki egyáltalán nem készült fel fizikailag. Kiderült számunkra, hogy az ember még 50 év felett is sokkal többet bír, mint azt képzelné magáról, pláne fiatalabban…
  • Minden a jókedvről, és az örömről szólt, vagy új barátságok születtek, vagy elmélyültek a régiek.

Kinek ajánlom:

Annak ajánlom ezt a vándorlást, aki önmaga korlátait átlépve szeretettel tudja magának megengedni, hogy képes naponta gyönyörű erdőkben és mezőkön 20 km körül vándorolni nyugodt, és szemlélődő tempóban. Annak, aki szeret közösségben lenni, vagy úgy érzi, ráférne végre egy kis levegőváltozás, új emberek társasága, és ideje kimozdulni a komfortzónából, hogy valami emlékezetes történjen vele. Annak, aki a félelmei helyett a bátorságát szeretné táplálni, és magára büszkén tekinteni esténként, amikor nyugovóra tér. Annak, aki szívesen belekóstolna a szabad élet ízébe, amikor 5 napig nincs más dolga, csak bandukolni, beszélgetni, nevetni, kikapcsolódni.

alap_poszt_1_felirat_idopont.jpg

A vándorlásról:

Idén Balassagyarmatról indulunk, és Erdőkertesig gyalogolunk Veresegyház határába 5 nap alatt. A csomagok szállítását megoldjuk egyik szállásról a másikra, így egy könnyű hátizsák kell csak napközben, amibe belefér a szendvics és a víz, meg apróságok. Ez nagy könnyítés, mert a nehéz túrazsák cipelése sok erőt kivenne a vándorból. A Cserhát maga a mesebeli csoda, Hollókő és Buják környéke páratlan, Vanyarc mellett van az ország leggyönyörűbb legelője. Utunk végvárakon, hegyeken és dombokon át vezet, megpihenünk egy több mint 400 éves tölgy árnyékában is, és számtalan apró falut keresztezve töltjük fel magunkat élményekkel, örömökkel.

Időpont: 2018. május 16.-17.-18.-19.-20.

Indulás: Balassagyarmat, május 16. 9:10 (busz Budapestről 9:00-kor, vonat 9:07 kor érkezik Aszód felől)

Érkezés: Erdőkertes (Veresegyház) május 20. 16:00 körül.

promo_ber_1.jpg

Részvételi díj tartalmazza a szervezés és csomagszállítás költségeit:

  1. február 1-ig jelentkezve és előleget fizetve:

21 000 Ft/fő.

  1. február 2-tól:

29 000 Ft/fő.

A jelentkezés 15 000 Ft/fő előleg befizetésével érvényes.

Lemondási feltételek:

A II. Cserhát vándorlás indulásának időpontjához viszonyítva a programon való részvétel lemondása esetén:

30-60 nap között: Az előleg értékének 50%-a kerül visszafizetésre

10-29 nap között: Az előleg értékének 20%-a kerül visszafizetésre

0-9 nap között: Az előleg értékének 0%-a kerül visszafizetésre

Szállások díja:

A négy éjszaka létszámtól függően várhatóan összesen max. 20 000 Ft/fő idegenforgalmi adót is beleértve. Ezek a helyszínen fizetendőek. Részletesen magánban.

Étkezés:

Minden szálláson meg tudjuk oldani a meleg étkezést este. Magánban részletesen tájékoztatlak, hogyan. Reggel bevásárolunk, szendvicseket készítünk, de a falvakban útközben étkezési lehetőség is van jellemzően.

program_kep_felirattal.jpg

Útvonal és szállások:

Május 16. szerda: Balassagyarmat – Cserhátsurány 22 km könnyű terepen

Szállás a Flamingóban, normális, kényelmes, kedves tulajdonossal, kéktúrán itt szálltunk meg.

Május 17. csütörtök: Cserhátsurány – Hollókő 21 km közepesen nehéz terepen

Szállás a Vár étterem panziójában, nagyon korrekt, kényelmes, felújított parasztházban.

Május 18. péntek: Hollókő – Buják 21 km könnyű terepen

Bujáki vendégház, már két programot is vittem oda, szuper hely.

Május 19. szombat: Buják – Acsa 25 km könnyű terepen

Acsán egy vendégház, gyönyörűen felújítva, igényes, vendégszerető tulaj.

Május 20. vasárnap: Acsa – Erdőkertes (Veresegyház) 20 km könnyű terepen

Minden szállásról bővebb információ magánban.

A ruházattal, felkészültséggel kapcsolatban szívesen nyújtok további információkat az elérhetőségeimen.

 

Várunk szeretettel, tarts velünk, egy kedves és vidám társasággal a Cserhátba, gyönyörű lankák, tavaszi színek, pompás várak, barátságos falvak vidékére!

 

Sebestyén Zoltán

+36 30 977 1853

info@egyhullamhosszon.hu

Szólj hozzá!
Címkék: Program