Magamban a Társam

Sebestyén Zoltán - Magamban a Társam

Lélekvándorlás

2016. június 29. 06:37 - Zoltán Sebestyén

Szeretjük hinni, hogy életeken átívelő kapcsolódásaink tükrében a történések velünk, különleges fűszerrel átitatott csodálatos ételekké válnak, amiket felfedezve többé már nem kívánjuk a kommersz, sótól és cukortól roskadó hagyományos világ ételeit. Minden eseménynek egyedi oka van, karma által elrendelve, valamilyen régi tettem eredménye. Micsoda kaland, micsoda izgalom!

Emlékszem, amikor először hallottam arról, hogy talán nem csak egy életem van, hanem volt előző is. Hitetlenkedve, izgatottan kutattam utána, honnan ez a tudás; akkor még éppen csak a racionális világból kikacsintó elmém tele szkeptikus előítélettel engedte meg a beszűrődését a világomba efféle hitrendszernek.

Az anyagba ragadt ateista efféle butaságokra vállat rándít, és siet tovább konok tagadásban, sürgésben-forgásban, virtuális örömöket, tárgyi bódulatok után szaladva, habzsolva, befalva. Néha kicsit sajnálkozva figyelem az anyagot ölelő és szorító sűrű embert. Boldogtalan, hiszen érés helyett öregszik, bölcsülés helyett okosodik, kiteljesedés helyett a haláltól való félelem reszketeg hétköznapjait falja, folyton menekülve a elme tünékeny boldogságtól kísértő teremtéseibe.

Mindjárt más, amikor finoman betöltődik egy kis szellem az emberbe.

A második világháborúban több mint 100 millió ember halt meg. Ma 7 milliárd ember él a Földön. Belegondoltál már, hogy akkor mi is olyan rettenetesen fontos az egyénben? Miért tulajdonít az anyagba ragadt és a legtöbb spirituális ember egyaránt ekkora jelentőséget az egyénnek, az én individuális, testben és elmében megnyilvánuló részének?

Belegondoltál? 7 milliárd ember! Hogy is tudnám szavakba önteni, ami csupán egy érzékeny érzékelés? Az hogy igazából az egyénnek nincs jelentősége! Nincs jelentősége, míg csupán anyagba ragadt létezőként azonosítja magát, és az évezredek óta tartó monotonul ismétlődő robot üzemmódot követi. És hatalmas a jelentősége annak a pillanatnak, amikor felismeri, ő igazából nem a test, nem az elme, hanem annál sokkal több, egy sokdimenziós létező lény, maga a Forrás, Isten, Szellem, Egy.

Aztán amikor erre ráébred, és figyeli magát, eljön a pillanat, hogy ismét nincs jelentősége az individuális, életbe ragadt énnek, csak az örök létezőnek, az Isten-énnek. Mert milyen izgalmas is az alakot öltött világ, a duális élet, még énből is kettő lett, mikor egy volt. Bölcsek szerint pont ez az ébredés, más szóval megvilágosodás, mikor a kettőből, és sokból újra egy lesz. Amikor felismeri és érzékennyé válik az ember arra, hogy igazából önmagát nem kint a testben, és lent a földben kell keresni, hanem bent és fent a szellemben megérezni. Aztán ott ismét egyé válni.

Amikor megéled az egységet, olyanná válik még a kavics is az árokparton, mintha Te volnál. Az vagy! Meg a csiga mellette, meg a szél, a nap, minden. Amikor leveszed a tekinteted az egyén individuális elmében és testben megnyilvánuló káprázatáról, érzékennyé válsz arra, ami vagy. Az Egy. A Forrás. Az Isten. Ahogy Jézus, Buddha - és sorolhatnám a tanítókat még vég nélkül – mondták.

Ha egy vagyok, akkor meg mi van ezzel a lélekvándorlás dologgal?

Ami jött, jön napok óta a figyelmemben: Igazából a hagyományos, individuális énhez kötődő lélekvándorlás csak az elme káprázata, hogy mentse nyomorult életét. Az elme ugyan úgy az anyagba merült ember tartozéka, mint a test, azaz az individuális én által meghatározott ember pusztuló, haldokló, elmúló része. Hogy fontossá tegye magát az individuális én kitalálta, hogy újra és újra leszületik, csak nem emlékszik rá, mert valaki, valahol törölte az emlékeket. Az anyagba, és időbe süppedt ember vallásokat talált ki, meg mindenféle hitrendszert, a fent említett szellemi mesterekre hivatkozva, őket teljesen félremagyarázva.

Talán az ébredt ember legnagyobb jutalma pont az, hogy ezektől az individuális ember elméjére formált vallásoktól elszakadva képes felfedezni érzékenységével amit Jézus és Buddha áramoltatott. Például, hogy a lélekvándorlás nem egyéni szinten nyilvánul meg, nem egy folyamat, hanem egy időtlen létező. Minden ember egy forrásból fakad, éppen ezért minden ember éber állapotban időtlenül érzékel minden valaha létezőt, szellemet, lelket, anyagot. Mindennel EGY!

Én folyton létező vagyok. Folyton létezek mindenkiben, én Te vagyok, aki ezt most olvasod, és a monitor anyaga is vagyok. Éppen ezért az is én vagyok, aki elesett a világháborúban, meg aki nem, az is. Ebben a pillanatban létezem az összes valaha anyagba leszűrődött és összesűrűsödött lényben. Belekukkanthatok Cézár életébe, vagy Napóleon álmába? Hoppá! Ezek szerint igen, hiszen mind én vagyok. Bizonyára van olyan érzékeny állapot, ahol igen.

Vagyis nincs! Hiszen aki be akar pillantani ezekbe az időhöz és anyaghoz kötött eseményekbe, emberekbe, az elme, az individuális én sóvárgó és reszketeg halandója. Aki éber, aki világos, nyitott, felfelé áramló, nem vágyik, nem akar, nem sóvárog, nem kíváncsi. Az éber ember boldog, nyugodt, derűs, nem cselekvő, nem érdeklik előző életek, sem későbbiek, sem sors, sem karma, hiszen tudja, minden úgyis megtörténik szándék és akarás nélkül, aminek meg kell történni. Az éber figyel, és csendben engedi az események folyását.

Ez persze nem jelenti azt, hogy nem tesz semmit. Mindent megtesz, ami szükséges, amit az érzékeny intuíciója sugall, ám szükségtelenül nem avatkozik közbe.

Az éberség érzékenységével Isten olyan eredő benned, ami időtlen, anyagtalan, állandó. Az idő és anyag káprázata jelentéktelen vízió csupán, és ebben az időtlen és anyagtalan áramlatban megszűnnek a vágyak, félelmek, minden, mi az individuális énhez köthető, marad az Isten-én egyetlen és örök megnyilvánulása, a szeretet.

Sebestyén Zoltán

Szólj hozzá!
Címkék: önismeret

A bejegyzés trackback címe:

https://magambanatarsam.blog.hu/api/trackback/id/tr758853562

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.