Magamban a Társam

Sebestyén Zoltán - Magamban a Társam

Út a szívemhez - az a 14 nap, 3. nap

2016. szeptember 14. 06:10 - Zoltán Sebestyén

Csend kezdete

Csend.

Milyen a csend? Figyelted már? Te miként reagálsz rá? Ma szépen meg fogom élni, mert elvonulok én is a civilizált világból kis időre, két napra. Nem is tudom minek mondjam, munkának vagy pihenésnek? Na, majd mindjárt mesélek, döntsd el Te magad, hogy ez munka vagy kikapcsolódás.

Néhány hete elhatároztam, hogy kivonulok 2-3 napra egy erdőbe, viszek sátrat, és ott töltöm az időmet egyedüllétben, és csendben. Persze erre fel kell készülni, találni két napot egymás után, amikor a gyermekeim nincsenek nálam, programom sincsen, és még az idő is jó. Na, ez ma lesz kérem. Felkerekedek hamarosan, és irány a Cserhát. Már alig várom, vándorlok vagy 20-25 km-t a hegyekben, este tábort verek, és sátorban alszom. Kértem is kölcsön a Fannitól! KiazaFanni???? Mindennek eljön az ideje, erre is kitérek majd.

Szóval megyek az erdőbe. Figyeld a reakciókat:

Tegnap a fodrászomnak meséltem, aki egyébiránt 1998 április óta stabil pont az életemben. Emike, a világ legjobb fodrásza. Amikor 4 éve le akartam 2 mm-re csapatni vele a már akkor 23 éve sztenderd sérómat azt mondta nem, akkor menjek, keressek magamnak más fodrászt. Komoly dilemma elé állított, hiszen ő az első nekem, aki úgy vágta le minden hónapban a hajamat, ahogy az álmaimban mindig szerepelt. Ez komoly fenyegetés volt mondom, 24 évesen találtam rá, és addig egy sem akadt olyan, mint Ő. Ő nekem a nagy FODRÁSZ Ő! Az Igazi. Rövid tusa után akkor úgy döntött, hogy nem nyesi le, inkább csinál új frizut. Azóta új frizum van, és nem kopasz.

Azt észrevetted, hogy a fodrász jobban emlékszik a saját életedre, mint Te magad? Emike ilyen!!!

De most ez nem érdekes, inkább a tegnapi reakcióját figyeld, megpróbálom visszaadni:

-          Holnap elmegyek erdőbe két-három napra. – újságolom lelkesen

-          Igen? Túráztok Kittivel? Gyerekek is mennek? – erre Ő

-          Nem, egyedül megyek.

-          Hogyan?

-          Egyedül.

-          Miért, nincs barátod, aki elkísérjen?

-          Nem, egyedül akarok, elvonulni.

-          Mi elől?

-          Semmi elől, csak úgy, csendben lenni.

Kicsit töprengett, majd:

-          De miért nem megy veled senki?

Barátom utána telefonban:

-          Nem fognak ott az erdőben megtámadni és megverni?

-          Ki a tököm támadna meg, nincs ott senki!!! Csak én leszek.

Szóval egyedül megyek, mert úgy jó. Elvonulok a csendbe, csak a madarak és az erdő hangjai lesznek. Igazából majd szeretnék egy ilyen programot is szervezni az arra nyitottak számára, és a Cserhát dombjait ideálisnak látom. 3-4 nap, napközben túrázunk, meditálunk, energia gyakorlatozunk, éjjel csillagokat nézünk, merengünk, befelé figyelünk. De szép is lenne, ha minden ember egy kicsit tudna lassítani, és elengedné a kényszeres vibráló életét. Mennyivel másabb lenne a Föld energiája.

Munka lesz, mert megengedem, hogy összeálljon bennem a program, és legközelebb már csoportot tudjak vinni egy önismereti barangolásra, de kikapcsolódás is lesz, hiszen egyedül leszek, csak én és az erdő. Na meg akik meg akarnak verni bizonyára. Útonállók!

Az egyedüllétem figyelem most, ma és holnap. Voltam már egyedül, pont Kitti, bocsánat Bárónő érkezése előtt. Egy borús februári napon hunyt ki előző kapcsolatommal hosszú tusa után párkapcsolatunk fénye, és lettem egyedül. Jó szívvel gondolok arra az időszakra, az egyedüllét és magány minden aspektusát megjártam. Akkor váltam férfivá – jobb később, mint soha – hála a Bárónő előtti két kapcsolatomnak, akik nyomatékosan figyelmeztettek, hogy nem vagyok férfi. Igazuk volt persze, mint mindig mindenkinek, ki kritikával illetett. Tanulni kell a kritikákból kérem, nem megsértődni és pufogni, ahogy azt akkor a kezdetekben tettem.

Az egyedüllét két párkapcsolat között az élet legnagyobb ajándéka, ha tudatosan éljük meg. Nekem az időszak, amikor egyedüllétet éltem meg olyan jól sikerült, hogy ma példaként mutatom mindenkinek programjaimon. Eredménye lett a Bárónő, és a jelen társszövetsége vele. Mindig nagyon boldog vagyok, amikor tudatos lányokkal, fiúkkal találkozom, akik már odafigyelnek az egyedüllét varázsára, és önmaguk tisztítására, formálására fordítják az időt. Pont hétvégén beszélgettem egy csodás lánnyal, aki már huzamosabb ideje van egyedül, ám nem bánja, mert szüksége volt rá, hogy aztán majd tudjon kapcsolódni egy férfihoz, akikkel egymáshoz méltók.

Méltónak lenni! Önmagad kiegyensúlyozott és felemelt Társ minőségéhez! Ez az egyik kulcsa a jó társszövetségnek. Méltón kapcsolódva önmagad szépségéhez, és általa a társadhoz. A méltóság elengedhetetlen, a nyílt szív egyik legszebb virága!

Meséltem már a Fanniról? Nem? Csak keveset? Az orráról? Hát a haja milyen, azt nem hiszed el barátom!!!!!

Képzelj el 10 km ujjnyi vastag fonatot. Na az mind a fején van összetekerve! Először azt hittem, egy haj jön velem szemben, és a hajból kinőtt két láb! Aztán legnagyobb meglepetésemre köszönt valaki a hajból. Sőt, egyszer csak kibukkant a hajerdőből egy orr, ami szakasztott a Bárónőé! Ezen még jobban megdöbbentem. Két lábon járó haj, és a Bárónő orra! Mi jöhet még jaj Istenem!!!

Mondtam már, miért hívom Bárónőnek a Kittit most? Nem?

Azért, mert bizonyára észrevehető, hogy a vezetékneve Vajay. Ez pedig nem olyan egyszerű pórnép neve, mint a Sebestyén. Aki volt már Kitti előadásán az tudja, hogy egy erdélyi nemes család sarja vérvonalát illetően. Ezért kényesen ügyelek rá, hogy időnként megadjam a tiszteletet a származásnak, és főt hajtva könyörögjek térdre hullva koszos életemért rimánkodva. Persze el is várja, mert ha 4 generáció óta nem is élnek az aranybányáik dús profitjából, a név megmaradt. Az aranybányákat meg köszönték szépen a románok, és jól kitermelték az elmúlt 100 évben…

Csend.

Figyeld a csendet!!! Ha teheted, kapcsold ki a gépedet, a telefont, és ha tovább nem is, egy fél órára teremts csendet. Legjobb, ha kimész természetbe. Figyeld, ahogy lelassul az idő, megnyugszik az elme, a zsibongás, az izgi és hajszolt világ kattogása. Bárcsak mindenki ezen a Földön minden nap 1 órát csendben imádkozna, vagy meditálna a Földért, az emberiségért, önmagáért. Bárcsak azt tenné, amit én most két napig fogok, csupán egy órát, gyorsan béke lenne a szívekben!

Áldott napot Barátom, amikor visszatérek, folytatom…

Szólj hozzá!
Címkék: 14 nap

A bejegyzés trackback címe:

https://magambanatarsam.blog.hu/api/trackback/id/tr8011703165

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.