Magamban a Társam

Sebestyén Zoltán - Magamban a Társam

Út a szívemhez - az a 14 nap, 11. nap

2016. szeptember 22. 09:34 - Zoltán Sebestyén

Szent találkozások

Szent találkozások

Csodálatos élményemmel kezdem.

Tegnap előadást tartottam a befogadás témában, de nem is ez volt a különleges. Néhány hete megérkezett hozzám, hogy bár nem dúskálok az anyagi javakban (normális élethelyzet a jelenben), azért figyeljek oda, hogy a bevételeim egy részét használjam fel jótékonyságra. Eddig is támogattam egy vak srácot a lehetőségekhez képest, ám figyelmemet szükséges volt kicsit tágítani ezen a téren.

Rám is talált egy bicskei gyermekotthon, és beszélve az igazgatóval meggyőződtem, hogy jó helyre fog kerülni a támogatás. A tegnapi előadásom, - és most minden előadásom - nettó bevételének felét adományozom tovább, ami szépen gyűlik már. Mikor befejeztem tegnap a szövegelést, odajött hozzám egy kedves és mosolygós lány, és érdeklődött, hogy miért pont ezt a gyermekotthont választottam. Elmeséltem neki, hogy egy tipikus összetalálkozás volt intuitív figyelemmel, és mennyire szeretnék majd ellátogatni oda, meg nem csak pénzel, vagy tárgyakkal, hanem érzelmi és szellemi szinten is tenni, mire közölte, hogy ő abban a gyermekotthonban nőtt fel!!!

Következő pillanatban már öleltem is ezt az árva lányt, és bizony a könnyem is kicsordult a meghatódottságtól. Az élet rögtön visszaigazolta, hogy jó helyre fog kerülni a támogatás, személyesen köszönte meg és küldte el hozzám ezt a kedves és mosolygós lányt, ki tele hálával és szeretettel emlékezett élete első korszakára a nevelőotthonban.

Régóta hiszem, hogy minden emberi találkozás szent egymásra találás. És lehet, vannak néha kicsit még különlegesebbek, ahol ez a földi élet, ha lehet még szélesebbre tárja szívét és mosolyát, amikor olyan kapcsolódással ajándékoz meg, ami csak egy égi tangóhoz, mennyei tánchoz hasonlítható. Táncot jár a szíved, és ehhez nem kell szerelem, vagy őrült szenvedély, csupán lágy és finom áramlás, derű és meghatódottság.

Apropó találkozás.

Tegnap volt egy másik is, ami szintén egy emelő és meghatározó kapcsolódás életemben, csak másként. Az előadásom előtt találkoztam magával Aphrodité-vel, vagy mondhatom Hathornak, vagy Vénusznak, Káma-nak, döntsd el, melyik kultikus név tetszik. Magával a szerelem földre szállt Istennőjével! Nem hiszed? Hidd el nyugodtan, itt él köztünk!

Az természetes, hogy mint nő gyönyörű a fizikai síkon. Gondolhatod, ez alap egy Istennőnél. Ám ez még csak a kezdet! Egyik csodálatos tanítását meg is osztom veled:

A szerelem energiáját, vagy akár a szexualitás energiáját ne gondold, hogy csupán olyan lekorlátozott módon lehet megélni, hogy valahol közösülsz a pároddal, és akkor áramlik, szép orgazmusban tetőzik, aztán meg mindenki megy a dolgára. Aki a szexuális energia mestere, az élete minden tevékenységébe realizálni tudja ezt a folyamatot, át tudja szó szerint itatni minden cselekedetét, és életét a végtelen orgazmusok világában tölti! A konyhában, a munkájában, a legegyszerűbb tevékenységekben is áramlik, és katarzisban él!

Ezt tanította a szerelem Istennője!

Vele találkoztam tegnap. Döbbent arccal ültem vele szemben, és töprengtem el azon, hogyan fogom én ezt korlátolt életemben egyszer elővarázsolni. Ő meg úgy áradt és fénylett ott előttem a széken, hogy azt tényleg csak a legnagyobb tisztelet és bámulat hangján tudom visszaadni. És képzeld el, nem őrült csábító energia vette körül, amitől elalél a férfinép, hanem a szeretetnek valamilyen nagyon fennkölt minősége, amiben megmártózol, egy kicsit elalélsz, egy finom nyitányból egyszer csak végtelen boldogság és béke tölt el. Ilyen ma Hathor, a szerelem Istennője!

Itt él köztünk kérem!

Nem mondom meg a nevét, mert minden férfiolvasó zaklatni kezdené.

Egyébként szakmai okokból találkoztunk, felkért, hogy tartsak előadásokat a közösségében, mert vannak részei az életnek, amiben úgy látja, nagyon járatos vagyok. Csodás munkakapcsolat veszi kezdetét, mindenkinek kívánok hasonlót!

Az előbb megkérdezte tőlem drága és nagyon szeretett barátom, hogy hiányzik-e a Kitti, és hogy bírom az egyedüllétet. Jelentem - és ezt láthatod írásaimból -, nem vagyok bezuhanva valami mély szakadékba, és ott görnyedezve nyögök:

Kitti, ÓÓÓ, Kitti!!! Mikor jössz már haza!

Miből veszem észre a hiányát így lassan két hét távlatából?

·         A hétköznapi dolgokból, ami összeköt minket. Annyi mesélni valóm van, hogy kezd átláthatatlan káosszá sűrűsödni bennem. Bár írom a memoárom, azért vannak dolgok, amiket csak vele osztok meg, mint legnagyobb és legfőbb bizalmasommal. Már ezek, a mély információk is lassan betöltik a merevlemezt az agyamban, lassan külső tárhelyre lesz szükség!

·         Nem tudok neki főzni, ez borzasztó.

·         Ráadásul lezártam az intuitív érzékelésemet is felé, hogy ne kapcsolódjunk össze, csak feleslegesen zavarnám az útján, így tényleg nem tudok semmit róla.

·         Nekem kellett kétszer mosnom, ez pedig az ő reszortja!

·         Szeretkeznék már vele.

·         Hiányzik a folytonos ugratás és csipkelődés, szarkasztikus humor, ahogy éljük a minden napjainkat.

·         Kezd eltűnni az energiája a házból, ideje visszatölteni.

Fanni tegnap meghatódott. Majd elvárta tőlem, hogy én is meghatódjak. Nem sikerült, számomra nem volt katartikus a videó, amit megnéztem. Ide linkelem, és nézd meg, ha van néhány perced, mert kíváncsi vagyok, hogy tényleg én vagyok ekkora tuskó???

https://www.facebook.com/Beeldwerk.TV/videos/1289047834471385/?pnref=story

Rögtön a legelső, a lovas videó az.

Lehet, én kihatódtam magamat az árva lány megjelenésekor.

Mára mit kívánjak? Olyan csodálatos emberi találkozásokat, ahol a cél nem az egoista és önző vágyaid és sóvárgásaid megélése, hanem valami közös és nagyszerű dolog alkotása, teremtése, létrehozása. Mert az Egoista világ nézd meg mit hozott létre! Ideje másként élni!

2 komment
Címkék: 14 nap

A bejegyzés trackback címe:

https://magambanatarsam.blog.hu/api/trackback/id/tr4911735067

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kan60kar 2016.09.22. 17:25:58

Kedves Zoli!

Jó érzés olvasgatni a blogodat.
Őszintén irigyellek, hogy ilyen nyíltan felvállalod Magad.
Néhányszor gondoltam már arra, hogy saját blogot nyissak, de nem érzek még elég energiát ahhoz, hogy napi szinten ennyi infót megosszak másokkal.
Pedig most, hogy ezeket a sorokat írom, rám tör a fogalmazásroham.
Annyi mindent szeretnék kiírni magamból, hogy egy könyvespolcot biztosan meg tudnék tölteni vele!
Lehet, elég lenne csak a fiókomnak írni, de úgy érzem, szükségem van a visszajelzésekre, esetleg megerősítésekre.
Úgy tűnik, csak azért szeretnék írni, hogy magamra vonjam mások figyelmét.
Lehet. Felvállalom.
Ugyanakkor azt gondolom, csak egy energiavámpír számára jelent gondot egy másik energiavámpír.

Kérlek, bátoríts, vagy cáfolj rám ezzel kapcsolatban!

Köszönettel: Karcsi

Zoltán Sebestyén 2016.09.24. 11:18:58

@kan60kar: Majd legközelebb élőben beszélgetünk erről! :)