Magamban a Társam

Sebestyén Zoltán - Magamban a Társam

Elég

2016. november 06. 08:32 - Zoltán Sebestyén

Lágyan értsd, finoman, elég. Köszönöm szépen, elég. Nem kérek többet!

Ma a habzsolás és ambíciók világában üres és tartalmatlan szó az elég. Az EGO jelmondata a maximalizmus, hozd ki magadból a legtöbbet, bármire képes vagy, és még sorolhatnám a személyes ÉN káprázatának izzadó és erőszakos energiaterébe bepumpált feszes és pusztítóan arrogáns rigmusokat.

Mond ki: Elég. Köszönöm, nekem ennyi elég.

Nincs szükségem többre, mert mindenem megvan!

Végtelenül hálás vagyok a Facebooknak. A minap egy fényképész posztja jött velem szemben a hírvonalon, miszerint szeretne elérni egy önmaga számára fontos kedvelő számot az oldalának, és ezért kéri, hogy ossza meg mindenki a képet, ezáltal növelve a közönségét. Milyen csodálatos és nagyszerű tanítóvá válhat az életben a pillanat, amikor tegyük fel, eléri az áhított számot, és hátradőlve elégedetten megdicséri magát. Ott ül - szinte látom – boldog kis mámorában, gyönyörködik a modern világ által sugallt értékességében…

..mígnem beugrik egy kép neki egy magasabb számról, és már huss… el is illan a boldogság, helyette sóvár vágyódás veszi át az életének irányítását egy még magasabb érték iránt. Ahogy társadalmunk, ő sem ismeri az ELÉG kifejezést…

Csodálatos katarzis pont, az élet tálcán adja a bölcs felismerés lehetőségét krízis nélkül, hogy vedd észre ember, nem ettől vagy értékes!!! De vajon eszmél, ébred a halandó?

Nem.

Mert neki krízis kell!

Nézd meg a srácot, aki a likeszámok bűvöletében él, önmaga értékességét, életének célját egy ilyen bizonytalan külső mérőszámra helyezi. Mi lenne vele, ha mindent elvenne tőle az élet? Mi lenne vele, ha holnap letiltanák a Facebookról, elvennék a gépét, képeit, házát, mindenét? Ott állna a semmi birtoklásával?

Vajon hogyan cselekedne? Összeroppanna, és felkötné magát? Vagy dühödt elszántsággal építené újra az életét? Ez a kettő jellemző reakció ma a világban ilyen szituációban. Vajon tudna névtelenül, hírnév nélkül élni? Vajon hallotta-e bárkitől is, hogy nem fontos dolog a hírnév és a karrier?

De okozzunk nagyobb krízist globálisan!!!

Vajon mi lenne a világgal, ha egy reggel úgy ébredne, nincs Facebook többé? A sok egyéni élet illúziójába ragadt személy milliárdjaival mi lenne, akik értékességüket posztolásuk likeszámától teszik függővé? Vagy csak egyszerűen napi függő kapcsolatban vannak a hírportállal?

Veled mi lenne?

Tudnál-e a bölcs és szemlélődő emberhez kapcsolódni, aki valójában vagy, és egy sóhajjal kijelenteni: Ennek kellett történni!

Vajon Te a külső környezet visszacsatolásaira vagy rákötve, vagy a belső értékességed kiapadhatatlan forrásából meríted énképed?

Szeretem a Facebookot, ám ez nem volt mindig így. Kialakult bennem a szépnek látása és elismerése. Csodálatos ébredő emberekkel levelezek, segítem útjukon őket, és támogató közeget teremtve szolgálom az emberiséget. Ma azt látom, tanítja az embereket a Facebook, ébreszti a mély alvásból. Minél több időt tölt valaki ott, annál jobban szólongatja: Elég drága testvérem, ébredj, és befelé figyelj, ne rám! Lehet, egyszer majd valóban lefagy egy-két napra a rendszer, és akkor érkezik a krízis, ami sok millió embernek lehet az ébredés pillanata.

Tudod talán nem késő soha felismerni, hogy a jelen kor társadalmi elvárásai pont önmagadtól választanak el, amikor olyan célokat raknak eléd, amik csupán az élet káprázatát táplálják, valódi értéket nem hordoz megvalósításuk. Több like, nagyobb eladás, modernebb autó, menőbb vállalkozás, magasabb beosztás, nagyobb hatalom, szebb test, intellektuálisabb GONDdolkodás, mind-mind a globális formáló erővé növekedett EGO játékszerei, hogy a figyelmedet ne önmagadba befelé, hanem kifelé, a testre, a külső környezetre irányítsd.

Ott pedig már egész régóta mutatja az őshagyomány az archaikus korból, sőt most már a modern fizika is, hogy nem találsz mást, csak illúziót, amit a tudat vetít ki. Merő káprázat, az anyag, érzelmek és gondolatok érzéki és felfokozott víziói, mulandó és éppen ezért lényegtelen kivetülések.

Ami igazán számít, az örök!

És mi vezet az örökhöz?

Például az ELÉG szó megtanulása. Ha a kezdetekben tudsz örülni a kevésnek és soknak egyaránt, az remek indulás. Később aztán már eltűnik duális világunk eme két mosolyogtatóan lényegtelen kifejezése is az életedből, hiszen nem sokan jönnek, vagy kevesen egy előadásra, vagy nem sokat adtál el valamiből, vagy keveset, hanem pont ELÉG. Mindig ELÉG a like, mindig elég az étel, mindig elég az élet.

Amikor a benned élő bölcs és finoman áramló örök létezőhöz kapcsolódsz, komikussá válik a személy, ahogy görcsöl, kapaszkodik, izzad, szenved, nyomul, vagy éppen depresszióban hánykolódik, hiszen a bölcs tudja, hogy mindez csak egy gyorsan tovalibbenő délibáb, nem valóság. Csak pillanatképek, melyek felszívódnak a létezésben, az EGY és örök valóságban.

Aranyosak a politikusuk, ahogy hatalmi mámorukban bármilyen „Káini” aljasságra képesek. Bájosak a vállalkozók, akik önmaguk fontosságát autójuk nagyságával, házuk pompájával, pénzük sokaságával azonosítják. Derűs pillanat, ahogy a celeb előadóművész forrong dühében a színfalak mögött, mert csak fél ház van a nézőtéren. Enni valóak a tini lánykáim, ahogy testük múló tüneményét mindennél fontosabbnak tartják még a tükör előtt pózolva. Komikus jelenetektől hemzseg a világ, ahogy a személyes én végtelenül korlátolt és beszűkült világában toporog az emberiség, és kríziseik közepette hívja őket magasabb tudatosság felé az élet.

Régebben tele volt az én EGO-m is háborgással és ítélkezéssel, mikor még fontosnak tartottam, hogy változzon a világ, és legyen végre ELÉG! Utamon most azt érzékelem, hogy lényegtelen rá figyelnem, és ha észre is veszem a külső világ ámokfutását, derűsen tegyem azt. Mosolyogva és együttérzőn. Kedvesen megölelve, szeretettel figyelve, vajon miként változik a környezet, ahogy én is változom.

Ma már szelíden javasolom csupán, hogy talán bölcsebb lenne nem a problémákat gyűjtögetni egy életen át, és feszült szenvedésekbe merülve vegetálni, hanem a csendes és szép pillanatok folyton jelen lévő gazdagságát megélni önmagunkban, ami független a külső világ zajától.

Jó ideje érzékeli az, aki valójában vagyok, a bölcs és derűs szemlélődő, hogy a gyökereinknél valójában nincs különbség, mindannyian EGYek vagyunk. Ezért látom meg benned is rögtön, amikor ismeretlenül találkozunk!

Ha a bennünk élő EGYet, a közöst, az örök létezőt felismerem, mi bajom lehet már az életben?

Kérded jogosan, van bennünk, minden emberben olyan, ami közös? Ami EGY?

Igen van.

Csak ülj le egyszer békében és nyugalomban egy idegennel, és nézz mélyen a szemébe! Ott meglátod kis idő után, mikor az EGO megadja magát azt, ami közös, ami EGY, ami a Forrás bennetek!

Talán ez lehet az út egy csendesebb és bölcsebb emberiség felé. Sok éber tekintet, kedves szó, összefonódó kéz, édes illat, harmonikus íz, és az érzékszerveken túli kapcsolat érzékelése intuitív nyitottságban.

Sebestyén Zoltán

 

Aktuális:

Önismereti és párkapcsolati egyéni konzultációk és terápia segítségével tudok érted tenni, ha mélyebb és átfogóbb képet szeretnél kapni önmagadról és kapcsolódásaidról. Önmagad megismerésére fordított idő mindig a legjobb befektetés az életben!

A részleteket itt találod:

http://magambanatarsam.blog.hu/2015/12/28/teremts_rendet_eletedben_egyeni_tanacsadas

Előadásaimról, csoportos programjaimról, zarándoklatokról, önfejlesztő és párkapcsolati tréningekről, szabadidős programlehetőségekről az Egy Hullámhosszon tudatos közösséggel itt tudsz tájékozódni:

http://www.egyhullamhosszon.hu/programok

A programokról hírlevélre való feliratkozásra itt van lehetőséged:

sebestyenzoltan@magambanatarsam.hu

Írj egy levelet a „hírlevél” szóval, és felveszlek a listára.

Szólj hozzá!
Címkék: önismeret

A bejegyzés trackback címe:

https://magambanatarsam.blog.hu/api/trackback/id/tr2211933715

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.