Magamban a Társam

Sebestyén Zoltán - Magamban a Társam

Az IGAZI

2016. május 12. 17:10 - Zoltán Sebestyén

Egy erős programozás él már jó ideje a köztudatban, miszerint mindenkinek van egy ideális társa, és nincs más dolog az életben, mint megvárni Őt míg megérkezik, majd boldog együttlétben megöregedni. Megjön, Ő, aki hozzád való, hozzád rendelte az ég, kapcsolódtok, és máris minden rendben van, párkapcsolat kipipálva. Olyan erős bástyákat épített ki ez a hitrendszer, hogy észrevétlenül százfélén hívja magát, és minden más, tőle különböző valóságkép eltörpül mellette.

Kicsi, pici gyermekként ültetődik belénk, mikor a mesékben a herceg megérkezik fehér lovon, vagy éppen a hercegnő ránk villantja varázsmosolyát. Ott tátjuk a szánkat apró kisgyermekként, és ültetjük jó mélyre a magokat, hogy aztán később egy érett táptalajból az kikelhessen, és kamasz korunktól egészen addig kísérje az utunkat, amíg locsolgatjuk a gondolatainkkal, és ragaszkodásunkkal.

Nagy Ő, harsogja évtizedek óta a média, és pompázatos csillogás közepette erősíti bennünk, miszerint egy, azaz egy ember a hozzád való, akivel kapcsolódva a szerelem mámorában élhetsz a mindennapok mézédes paradicsomában.

Ő a Lélektársad, a másik Feled, sorolhatnám még hány kifejezést találtak rá különböző közösségek, akik valóságában csupán egy IGAZI létezik, akire érdemes várni, bármeddig…

Milyen szép világban élnénk, ha a valóság is visszatükrözné ezt a hitrendszert a párkapcsolatokban. Akkor bizony a válási statisztikák valami egész más képet mutatnának. Mindenki ügyesen megtalálná a magához valót, és élnének boldog, kiegyensúlyozott életet. A tapasztalásom gondolom sejted, hogy egészen más. A hozzám fordulók zöme valahogy 30, 40, sőt 50 év alatt sem talált rá az IGAZIRA, valahogy mindenkiben talált az évek során egy rakás hibát, ami miatt aztán elvált. Nem értik, miért nem jön már el hozzájuk a NAGY Ő!

Tudjátok, amikor egy előadásomon azt ejtem ki a számon, hogy szerintem végtelen számú lélekszövetséggel érkezünk meg ide, erre a gyönyörű bolygóra, meg szokott egy pillanatra dermedni szinte mindenkinek a mosoly az ajkán. Hitem, miszerint az élet végtelen lehetőségek sorát kínálja Neked a boldog kapcsolódásra, olyan idegenül hangzik, annyira szélsőségesen más, hogy leginkább értetlenségre, nem befogadásra lel. Az emberek társadalmi szocializációjukban maximum ritkán azt hallják, hogy önmegvalósításukban bármivé válhatnak, és korlátlan lehetőségekkel várja őket az élet, ám a párkapcsolati hitrendszerek már sokkal inkább korlátoktól hemzsegő teret kínálnak, ahol belépve egy csőbe rendkívül szűk a mozgástér.

Játssz csak el egy kicsit az én valóságommal? Itt élsz a Földön, egy gyönyörű helyen, és eredendően boldogságra vagy hangolva a forrásod által. Amikor megszületsz, a világot örömmel és szeretetben fogadod be, kicsi gyermekként nem vagy kondicionálva borús gondolatokra, hanem figyelsz, és tapasztalod a környezetedet. Ilyenkor elméd még gyakorlatilag üres, a létezés akadályok és korlátok nélkül nyilvánul meg benned!

(Később persze családi és környezeti mintákkal tölti fel magát az elme, és kialakulnak a minták, amik alapján aztán kiteljesedsz, vagy beszűkülsz itt, ebben az életedben.)

Tételezzük fel, hogy optimista, élet igenlő életet élsz, vagy legalább fogadd el, hogy van ilyen. Képzeld el, hogy a létezés jót kínál Neked, folyton küldi hozzád a tutajokat, hajókat, kompokat, amikre felkapaszkodva megpihenhetsz, és magadba tekintve örömöddel és boldogságoddal kapcsolódhatsz másokhoz életed óceánján. Ha az egyik számodra komfortzónán kívüli, küld az élet másikat, ahol ismét megtapasztalhatsz egy rakás jó dolgot. Ám ha életigenlő és könnyedén kapcsolódó vagy, akkor hamar kialakítod azon a hajón a boldog életedet, amelyikre éppen felkapaszkodtál, és nem ugrándozol, hiszen önmagadban jól létezve megtaláltad az összhangot a hajón. Látod közben, hogy az óceán végtelenében végtelen hajó úszik még pompás vitorlázattal, ám csak észre veszed, és nem mozdulsz feléjük, hiszen jól vagy ott, amin éppen utazol.

Így látom a végtelen lélekszövetségeket, a végtelen lehetőségek világát. A jelenemben remek kapcsolatban élek a társammal, ám azt is látom, hogy megszámolhatatlan mennyiségű nagyszerű nő van még a világban, akivel hasonlóan mély és tartalmas kapcsolódásra lennék képes. Nyilván nem olyan lenne, mint a mostani, ám nincs is ilyen elvárás bennem, és nyilván nem is cél, hogy megtapasztaljam a másságot, mert nagyon szeretem a jelenemet a társammal. Ám a lehetőségek mindig készen állnak, a lélekszövetségek, ha életre hívom őket.

Visszakanyarodva a hitrendszeremtől merőben és végletesen különböző IGAZI kultuszra azt gondolom működőképes elmemodell és gondolati minta, van, aki megtalálja benne a boldogságát, és fiatalon találkozva a nagy Ő-vel egy életen át boldog kapcsolatban élnek. Ez nem kérdés, hogy van ilyen. Számomra nem is ebben közegben vet fel kérdéseket a hitrendszer életszerűsége, hanem a mai 30-50-es életkorban élő, egyedülálló vagy párkapcsolatban csupán rövid idő eltöltésére képes emberek vonatkozásában.

Fontos tapasztalás a hozzám fordulok esetében, akik kitartóan hisznek az IGAZI eljövetelében:

Mindaddig igényed van az IGAZI megtalálására, míg annak energiát adsz életedben, és talán pont ez a vágyódás az, ami távol tartja tőled. Szélsőséges esetben oly magas szintre tudod fokozni az álmodást róla, hogy az elvárások mérhetetlen széles kihívásának már nincs élő személy, ki meg tudna felelni. Ez talán a legnagyobb korlátja ennek a hitrendszernek, és életednek mindaddig, míg táplálod magadban.

Azt látom, hogy a hozzám forduló, jellemzően középkorú emberek jelentős része azonosul különböző szavakon és fogalmakon keresztül az „EGY való hozzám csupán” hitrendszerrel. Mindaddig élhető ez, míg nem korlátja az életnek. Ám sajnos az esetek döntő többségében az alábbi rumlikat okozza a ragaszkodás a Nagy Ő megtalálásához vagy egy párkapcsolat megtartásakor:

·         Soha senki nem felel meg az álomképnek, ami az elmében felépült évtizedek alatt

·         40 körül már a kapcsolódás 1-2. hetében „felismeri” hogy mégsem ő az

·         Szélsőséges esetben teljes kapcsolódás képtelenség, sokféle gondolati elemmel erősítve, hogy még nincs itt az Igazi eljövetelének ideje

·         Minimális a konfliktustűrő képesség, azonnali kimenekülés a kapcsolatból reakció

·         Szerelem időszak drámai lerövidülése (35 felett már csak néhány hónap jellemzően)

·         Szerelem időszak után kapcsolódás képtelenség kialakulása, azaz nem tud átminősülni az érzelmi világ szeretet kötődéssé

·         A szerelem időszak elmúltával állandó mardosó hiányérzet, hiszen azt „tanulta” az egyén, hogy a szerelem egy örök, életük végéig fennálló áramlás lesz, és mégse, ennek okán nem ő az IGAZI.

·         Szakítás utáni elengedés képtelenség, hiszen Ő volt a NAGY Ő, évekig beragadt helyzet (nyilván a nagy Ő szakított, mert neki nem volt kölcsönös a vonzalom)

·         Abnormális zaklatások és görcsös kapaszkodások egy vízióban élve

·         Összességében kapcsolatról kapcsolatra vándorlás, míg fel nem őrlődik saját teremtett poklában az egyén

A világon senkinek nem szeretném elvenni a hitét a nagy Ő-ben, és gyanítom, aki fanatikus erővel kapaszkodik ebbe a hitrendszerbe - abban a korlátozott formában - amire kódolták, már rég befejezte az olvasást, hiszen annyira idegen neki, amit írok, befogadhatatlan. Csupán azokhoz szólok, akik még mindig olvasnak, és a fenti felsorolás után azon töprengenek, hogy van-e egyáltalán kiút ebből a helyzetből.

Van.

Mindig van kiút.

Sablon nincs, csak egyedi megoldás, de van kiút.

A jelenben feltűnő, némileg finomodott változatokban már az IGAZI eljövetele után azért van némi konfliktus, amit kezelni kell tudni, meg alkalmazkodni, ami örvendetes fejlődés, hiszen kitartásra tanít, és tudatosságra. Ám még mindig ugyan arról szól a történet, csupán egy ember van hozzád rendelve, így ha őrá rátalálsz, akkor mindent el kell követni, különben hoppon maradsz. Ekkor alakulhat ki kóros ragaszkodás, önmegalázás, és szakítás után évekig tartó nem elengedett állapot, ami aztán számos pszihés deformálódáshoz vezethet. Nekik érdemes elengedni ezt a hitrendszert, és némileg tágítani legalább 2 főre a lehetőségeket, hogy be tudjanak engedni később egy újabb társjelöltet.

Az IGAZI mítosza az én világomban ugyan úgy létezik, csak azzal a két apró különbséggel, hogy IGAZIVÁ válhatunk egymás számára, és lehetőségek végtelen sora vár ránk. Persze ismétlem, ez csak lehetőség, a végtelennél jellemzően sokkal kevesebb kapcsolódásunk van, ám kétség kívül nagy szabadságot ad arra ez a hitrendszer, hogy rátalálj valakire, akivel jól tudsz együtt működni.

Akivel IGAZIVÁ tud válni az ember, sok-sok türelemmel és odafigyeléssel. Az elengedés, megismerkedés, befogadás, összehangolódás, együttélés olyan szép és letisztult folyamat, amelyben valóban két tudatos ember Igazivá válhat kortól függetlenül egymás számára. Nem kapunk készen semmit, viszont csodát és gyönyörű, sírig tartó szerelmet formálhatunk évek alatt kapcsolódásunkból…

Sebestyén Zoltán

Aktuális:

Önismereti és párkapcsolati egyéni konzultációk és terápia segítségével tudok érted tenni, ha mélyebb és átfogóbb képet szeretnél kapni önmagadról és kapcsolódásaidról. Önmagad megismerésére fordított idő mindig a legjobb befektetés az életben!

A részleteket itt találod:

http://magambanatarsam.blog.hu/2015/12/28/teremts_rendet_eletedben_egyeni_tanacsadas

Előadásaimról, csoportos programjaimról, zarándoklatokról, önfejlesztő és párkapcsolati tréningekről, szabadidős programlehetőségekről az Egy Hullámhosszon tudatos közösséggel itt tudsz tájékozódni:

http://www.egyhullamhosszon.hu/programok

A programokról hírlevélre való feliratkozásra itt van lehetőséged:

sebestyenzoltan@magambanatarsam.hu

Írj egy levelet a „hírlevél” szóval, és felveszlek a listára.

26 komment
Címkék: párkapcsolat

A bejegyzés trackback címe:

https://magambanatarsam.blog.hu/api/trackback/id/tr368711736

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2016.05.12. 23:19:42

nem csak a nagy ő-ben, hanem sok más tini dologban is hisznek a tini szinten megragadt emberek

2016.05.13. 03:28:43

Erről a nagy ő dologról mindig az jut eszembe amikor 13 évesen az általánosban, meghallottam hogy a padtársnőim erről sutyorogtak. Hogy találkoztak e már a nagy ő vel. Kihallgattam őket, majd elkezdtem nevetni rajtuk. Meg voltak sértődve, hogy márpedig ez komoly, és a nagy ő az az igazi. Kérdéseimre hogy valójában miről, kiről beszélnek nem tudtak válaszolni. Rajzoltam nekik egy nagy ő betűt egy lapra és odaadtam nekik, tessék itt a nagy ő. Igazi. Totál ki voltak akadva.
Hát nem lettünk barátnők később sem. Amennyire tudom az a három lány még mindig keres valamit vagy valakit amiről fingja sincs mi az, ki az.

2016.05.13. 06:07:53

Régen a szerelemnek nem volt köze a hazassaghoz. A romantikus szerelem a 18. Században kezdett elterjedni a házasság féltelekkent. Természetesen csak azonos társadalmi-nem azonos a vagyoni helyzettel - között.
Ma sincs ez másképp.
A nagy ő nem létezik. Adok kapok. Ha nem leng ki a mérleg akkor tartós lehet a kapcsolat.

rozsomák 2016.05.13. 07:02:34

Pedig milyen megható és romantikus, amikor Júlia végre megtalálja azt, akivel le szeretné élni az életét.
87 éves korában, a 93 éves Guszti bácsi személyében.
Hát nem megérte várni ? :)

Van még egypár ilyen mítosz, amely szintén nem igaz, de legalább szépen hangzik:

Előbb érik utol a hazug embert, mint a sánta kutyát.
Az inga kileng, aztán visszalendül
Az igazság úgyis kiderül
A jó méltó jutalma és a rossz megbűnhődése
stb.
(Hogy a mennyországról ne is beszéljünk.)

Bona Fides 2016.05.13. 08:33:54

Jó kis post ez. Én már 55 éves vagyok és sosem találtam meg Őt. De - a 17 évesen átélt elő szerelem után, amibe BELEROKKANTAM - 50 éves koromig még csak egy viselhető párt sem találtam.
29 éves koromban jöttem rá, hogy még csak nem is a kölcsönösség hiánya a probléma, hiszen ha jönne az aranyhal és megkérdezné, hogy melyik pasi szerelmét adja nekem, egyre sem tudnék rámutatni.
Aztán 30 évesen fejest ugrottam egy házasságba (aznap reggel a lehajtott tetejű WC-ülőkén üldögélve azon töprengtem, mi lenne, ha most lemondanám az esküvőt....). A házasságom maga volt a POKOL, 16 évig bírtam, azt hittem, belehalok.
Volt egy szeretői kapcsolatom egy nálam majdnem két évtizeddel fiatalabb pasival, ami három évig tartott, a "minden szombat éjszaka ágyban" merült ki és nagyon kellemes volt.
Most már öt éve van egy társam, akivel nagyon jól megvagyok minden téren, csak a szex hiányzik az életünkből. Sokan biztosan úgy gondolják, hogy ebben a korban már nincs rá szükség, de én nem így gondolom.
Semmi sem tökéletes.

Nem is értem, hogy az idióta kereszténydemokraták vajon miről beszélhetnek "házasság" címszó alatt? Mit takar ez a fogalom?

naty77 2016.05.13. 08:38:19

18 éve megláttam egy fiút az egyetem folyosóján és az villant belém, hogy Ő Az. A nagy betűs, vele szeretném leélni az életem és Ő lesz a gyerekeim apja. Gondolkodás nélkül megszólítottam.
Azóta együtt vagyunk, 15 éve házasságban és a mai napig olyanok vagyunk mint a szerelmes tinik. :) Randizni járunk, a gyerekeink ellenkezése közben csókolózunk az utcán. :D Együtt is dolgozunk, 24 óra együtt. És fantasztikus.
Igenis létezik a NAGY Ő.
De sajnos kevesen találják meg vagy kevesen dolgoznak érte, hogy a kapcsolat jó legyen. Ehhez sok-sok beszélgetés kell és sok kompromisszum. De megéri minden egymásra áldozott perc.

Bona Fides 2016.05.13. 08:41:32

@rozsomák: Igen. Pl. a monogámia is egy ilyen mítosz. Amikor a tini úgy gondolja, hogy az első szerelme lesz élete tára, a szerelem sosem múlik el és őt sosem csalja meg, sosem hagyja el a párja.
S amikor rájön, hogy megcsalták, elhagyták, az kegyetlenül tud fájni. Lélekromboló.

Mr. Waszabi 2016.05.13. 09:20:19

Hm. Ez olyan,mint egymillió dollár kp egy kupacban - mindenki tudja, hogy létezik, pedig kevesen láttak ilyet. Ennek ellenére a többségben él a vágy az igazi, mindentvivős szerelemre , ösztönösen. Hogy miért nem valósul meg sokaknál, annak sok összetevője van. Akarhat, tehet sok mindent az ember, de szerelmet azt nem csinálhat - az vagy létrejön 2 ember között, vagy nem. A szeretet az más dolog, nincs köze a szerelemhez.

mininere 2016.05.13. 09:21:36

@Jóléti Dán Kekszesdoboz: Tényleg jó, nekem is tetszik. Kedves Blogger! Milyen betűtípust használs?

Lapcsánka 2016.05.13. 09:23:41

Léltezik, csak a nagy Ő-nek más a nagy Ő-je, ilyenkor mi van? :D

amalric 2016.05.13. 09:54:50

A nagy "Ő" igenis létezik. Egyeseknek. A kevesek kiváltsága. Ez is csak olyan dolog, mint minden más az életben. Van akinek bejön, van akinek nem. Egyikünk jó matekból, másikunk zenei tehetség, a harmadik meg alkohlista lesz, lecsúszik. A negyedik meg megtalálja az igazit, boldog párkapcsolatban éli le az életét. Negyven vagyok, férfi, jóképű és magasan képzett, lassan négy éve élek egyedül. Megszoktam, beletörődtem. Abból főzök, ami van, utazok, motorozok, kirándulok, sokat olvasok. Boldog vagyok, a magam módján. Éz én nagy Ő-m már valószínűleg sosem jön el. Szánalommal nézek a korombeli szingli hölgyekre, akik a nyomorult életükben az Igazitól várják a megoldást minden problémájukra. Ha egyedül képtelenek boldogok lenni, hogy tudnának valaki mással?

amalric 2016.05.13. 09:58:30

@Bona Fides: igazán megspórolhattad volna az a 16 évet.

csakférfi 2016.05.13. 10:00:54

@Bona Fides: Semmi sem tökéletes.---De az érzelem az, amikor szerelemmel szeretsz. Ez tévedésekre ad okot.Van hogy csak egy pillantás van hogy egy óra van hogy egy hét.De sohasem örökös.50 évesen 20 év házasság válás után .Most öt éve élek boldog harmonikus kapcsolatban.Mivel a harmónia alatt értem hogy szeretek és gyűlölök.A harmóniát sokan úgy értelmezik hogy nincs sem konfliktus sem nem harag sem nem düh.Ez akkora baromság mintahogy az hogy egy ember csak jó vagy csak rossz (hiedelem a nagy Ő -ről).Valakinek akit szerelemmel szeretek annak csak jó lehetek és olykor hibás.Magamnak sohasem lehetek csak jó sem tökéletes.Ezt várom el a társamtól,feleségemtől.Mivel ő is így gondolja ,hiszi, cselekszi.Az emlékeinben is van rossz és van jó.Mintahogy jobb és bal.
A poszt jó.Féligazság.nincs olyan hogy lélektárs.Ez is egy hiedelem.Mivel ha veszekszünk vagy dühösek vagyunk akkor nem igazán vagyunk lélektársak.De engem is és őt is zavarja az emberi butaság nemtörődömség,dőlyfösség,hazugság....stb.Ezért olykor dühös ,így olykor én is.Ekkor esetleg veszekszünk.Van más módja is a konfliktus rendezésének.Ahhoz hozzátartozik a .....nyugalom.Ehhez idő kell.Dolgozó és küzdő (nem harcoló és győzni akaró) emberek lévén egyre kevesebb az időnk.Nem a vágyink elérése a cél hanem a célt megtartani,ugyanis amikor feleségül vettem a cél valósággá vált.megtartani nem könnyű,viszont a nyereség óriási.kiszámítható érzelmi élet.Nem anyagi mert ami igazán konfliktust szül a mai társadalomban az az anyagi javakhoz racionalizált döntés.ez akkora hiba és bűn hogy sok vallás egyenesen tiltja az anyagi javak (karrier,pénz,autó,diploma..stb) előtérbe helyezését az érzelemmel(szerelem) szemben.Ezért kaotikus és nem civilizált a mostani modernnek kikiáltott fogyasztói társadalom.

steery 2016.05.13. 10:33:58

Szerintem senkinek sincs tökéletes társa. Nincs olyan, hogy nagy Ő, meg az igazi. Ez egy kollektív ámítás (hazugság). Mind egyediek vagyunk és mindenki mástól különbözők. Ezért egyikünk sem illik tökéletesen senki máshoz, csak tökéletlenül. Így a párkapcsolatok az összes lehetséges variációjukban tökéletlenek és problémákkal terhesek, azaz garantáltan boldogtalansághoz, szenvedéshez és váláshoz vezetnek. Mindegy, hány millió évet tölt valaki a tökéletes társ keresésével, egyik reinkarnációból a másikba botladozva, bárhány lakott bolygót bejárva a legprimitívebbektől a legfejlettebbekig, nem fogja megtalálni. Mert az egész teremtést alapvetően nem erre optimalizálták a fejlesztői.

Viszont! Isteni csúcstechnikával meg lehet alkotni a tökéletes társat valaki mellé. Ehhez először is tökéletes környezetet kell teremteni, amiben a párocska működhet. Erre leginkább a mennyei bolygók alkalmasak, ahol a technika millió évekkel fejlettebb az elmaradott földi viszonyoknál. Aztán tökéletesre kell formázni az illetőt magát: tökéletes testre, tökéletesen programozott szellemre van szüksége. Végül gyártani kell egy lelket, aki az illető párja lesz. Ebbe egy tökéletesen illeszkedő szellemet kell beleprogramozni (gyártani, mert magától ilyen nem alakul ki), majd csinálni kell neki is egy tökéletes testet. Ha jól programoztuk mindkettőt és tökéletesen illeszkednek az interfészeik egymáshoz és a környezetükhöz, akkor képesek lesznek szubjektíve megélni a tökéletes kapcsolatot és nagyon boldogok lesznek ebben a programozott álomvilágban (mint Ádám és Éva a paradicsomban). Mindaddig, amíg mi kívülről fenntartjuk az egészet és üzemeltetjük nekik a háttérből.

Andy73 2016.05.13. 10:47:19

@Bona Fides: Nem gondolod, hogy szánalmas, ha a kudarcos életedet (már ami a családot illeti), úgy próbálod igazolni, hogy másokat idiótának nevezel - akiknek pozitív a családhoz való hozzáállása? Lehet, hogy te még nem találkoztál működő, boldog családdal, de rengeteg ilyen van.
És ehhez nem kell feltétlen kereszténydemokratának lenni, még kereszténynek sem, bár a hit sokat segíthet ezen a téren is.
Elég ha elmész az állatkertbe, ahol egy rakás családot láthatsz kisgyerekekkel, amint láthatóan boldogan élvezik a szabadidőt. Lehet, hogy otthon nem mindig olyan idilli a helyzet, vannak veszekedések is, de azért sokaknál működik a dolog.

csakférfi 2016.05.13. 10:50:35

@steery: Az érzelem a szerelem közösen tökéletes.Ha félelmeink is közösek a környezettől (emberi állati,növényi értsd fizikai világ akkor valósul meg a harmónia.Ha én félek a rendetlenségtől és a másik nem akkor az -válás.ha én félek a gyorsaságtól akkor óvom magam és a társam.ha nem akkor--halál.Az ember szeret és félti a szeretetét,így az életét.Tehát ez a két "érzelem" az egyensúly.Nem olyan nehéz ezt megérteni mivel olyan egyszerű.Honnan gondolod hogy másban is kell hogy egyezzen a kinézet a környezet a világ?

Andy73 2016.05.13. 10:56:38

Tetszik az írás, általában véve egyetértek. Az fontos, hogy két ember között legyen kölcsönös vonzalom, szerelem, de ez valószínűleg nem csak egy valakivel alakulhat ki.
Ha viszont választott az ember, és elköteleződik, akkor utána legalább ilyen fontos, hogy komolyan is vegye a kapcsolatát, és úgy kezelje a másikat, mint az ő választottját, aki a nagy Ő lett az életében. Vagyis továbbra is pozitívan álljon a kapcsolathoz, és akkor a szerelem, szeretet nem csak megmarad, hanem mélyülhet is az évek során.

Szalay Miklós 2016.05.13. 11:21:07

Egy írás, mely elég jól összefoglalja, hogyan működik a szerelem, szeretet és barátság:

egyvilag.hu/temak.shtml#temaid054

(A legfelső sor a kép tetején, "Szerelem, szeretet, barátság". Az írás doc és pdf formátumban tölthető le. Ez egyébként egy nagyobb mű egy darabja, mely megpróbálja módszeresen, de azért érthetően elmagyarázni, hogyan működik a világ.)

guy 2016.05.13. 11:49:59

A házasság főként egy érdekkapcsolat, csakúgy, mint a hosszútávú együttélés. A legtöbb ember nem képes egyedül élni haláláig, szüksége van valakire, aki gondoskodik róla, mikor hosszú hetekig beteg, tehetetlen, éppen nincs munkája, stb.. Ez az állapot pedig egy bizonyos kor felett nagy valószínűséggel eljön. A legtöbb ember képtelen megfizetni egy ápolót, képtelen a munkanélküliség időszakára pénzt félretenni, ezért kell otthonra valaki, aki hosszú távon ugyan több-kevesebb időbe/energiába kerül, de ezt időnként viszonozza és viszont. Persze az az ideális, ha közben nem megy az agyunkra és megbízható. Na őt hívjuk nagy Ő-nek. Nem mindenki tud azonban ilyet találni, mert sokszor maga sem elviselhető, ezeket hívjuk vénlányoknak meg agglegényeknek. Ők időnként megszívják, időnként nem, viszont mindenképpen kockázatosabb, mint akár egy nem teljesen nagy Ő-vel együttélni.

steery 2016.05.13. 15:40:56

@csakférfi: Remek kérdés! A válasz a gyakorlati tapsztalatokon alapul. Semmilyen általunk ismert élőlény nem létezik környezet nélkül. A környezetben élünk, ezt tapasztaljuk meg, erre reagálunk, ehhez alkalmazkodunk és ezt befolyásoljuk, próbálva uralni. Épp ezért az életünk milyenségét, minőségét döntően befolyásolja a környezetünk. Ebből következően a párkapcsolatainkat is döntően ez befolyásolja. Rossz környezetben a kapcsolataink is rosszak lesznek. Nézd meg, milyen közönyösek, durvák, barátságtalanok, gonoszak az emberek nagy tömegben, a zsúfolt nagyvárosokban, ahol mindenki egy rakás idegen közt kénytelen élni és őket elviselni valahogy. És nézd meg, hogy milyen barátságosak, kedvesek, segítőkészek az emberek kis csoportokban, falvakban, tanyavilágban, eldugott helyeken. Az emberiség szenvedéseinek döntő többségét az okozza, hogy szisztematikusan szar, élhetetlen környezetet teremtünk magunknak és egymásnak. Nézd meg, milyen vacakok a házaink, lakásaink. Milyen rosszul vannak megtervezve a lakóhelyeink, munkahelyeink, városaink, közterületeink. Siralmas az egész. Ilyen díszletek közt csak szerelmi drámát és tragédiát lehet megélni és végül belehalni az egészbe.

Én még nem láttam (40 év alatt) egyetlen boldog családot, párkapcsolatot sem. Ha mégis láttam ilyesmit, közelebbről megvizsgálva mindig kiderült, hogy csak látszat, kamuflázs az egész és súlyos elnyomás, boldogtalanság, nyomorúság, szenvedés van benne valójában, nagy adag ámítással, önámítással fűszerezve. Ilyen pokoli körülmények közt szinte senkinek nincs esélye rá, hogy úgy éljen, ahogy szeretne. A sikerhez nagyon gazdagnak, nagyon okosnak és nagyon szerencsésnek kell lenni, de még ezen kedvező tulajdonságok - amik ritkábbak a fehér hollónál - sem garantálják a sikert. Ezért van az, hogy az emberek élete igazából csak a haláluk után kezdődik el, a túlvilágon, ahol megszabadulva az anyagi lét korlátaitól, sokkal szabadabban lehet formálni a valóságot és sokkal többeknek (ott sem mindenkinek!) van lehetősége megvalósítani a boldogságot.

csakférfi 2016.05.14. 09:21:45

@steery: Nem akarlak megbántani de a környezetünk békés és kiszámítható. Van hideg és van meleg.Van élelem ami a földön terem.Van olyan hogy életveszélyes állatok,van olyan hogy szerethető állatok.....stb! Ez megismerhető ha közöttük élsz.Ehhez az általad említett "tanyasi" környezet kell és nem a túlzsúfolt városi idegbajos rohanó társadalom..
nézz utána Lao-ce ezt már megemlítette néhány ezer évvel ezelőtt.Sőt Platón kisérlete is bizonyította ezt.
Én és a feleségem az általad említett okok miatt valódi emberkerülők lettünk ennyi igazságtalanság és gyűlölet,lekezelés,alázás...stb. miatt.amennyiben a gyerekeink felnőnek és kirepülnek a családi fészekből akkor "melegebb" éghajlatra költözünk. :) Vedd úgy hogy a "paradicsomba vágyunk".Mindazonáltal ez is ok lehet hogy a boldog párkapcsolatakat Te azért nem találod mert azok elszigetelten a "városi" léthez viszonyítva civilizálatlan ,"kultúrálatlan" környezetben nem keresed.
Viszont előtted a lehetőség.
Őszinteség-bizalom-hűség-szerelem.Ezen a nyomon indulj el!Mivel a kűlcsín csalóka.gyönyörű nő nem okoz gyönyört hosszútávon!!!!!!
Ami igazán fontos az a szemek láthatatlan"-Saint Exupéry.
Tehát minél városiasabb egy nő annál inkább a szemedet fogja meg és nem a "lelkedet".
Válassz így társat és keress ez alapján. :) :)
Sok sikert!
Tudom ez ellentmond az aktuális poppszichológiának.Ezért nem kell mindent elhinni másoknak! :) :)

steery 2016.05.14. 15:02:58

@csakférfi: Ez mind nagyon jól hangzik, csak épp a gyakorlatban nem állják meg a helyüket ezek az elképzelések.
A nők számára az őszinteség azt jelenti, hogy ők hazudoznak, én meg legyek őszinte, hogy ezt aztán felhasználhassák ellenem. De igazából ne legyek őszinte, mert akkor rögtön megsértődnek, szóval őszintén csak dicsérni szabad, kritikát vagy pláne önálló, az övétől eltérő véleményt megfogalmazni tilos, mert akkor rögtön durci van, hiszti van, meg lelépés van. Mondván, hogy mi annyira különbözünk egymástól (naná, bazd meg, hisz nem vagyok nő!), meg én jobbat érdemlek őnála (amivel azt sugallja, hogy én választottam rosszul, tehát minden az én hibám), meg velem nem lehet együtt élni (veled nem lehet, hisztis picsa!), stb.
A bizalom a nők számára azt jelenti, hogy én bízzak meg bennük, de ők nem bíznak bennem és ha bármit nem találnak megfelelőnek, akkor még bizalmatlanabbak lesznek. De én bízzak meg bennük, akkor is, ha hazudnak nekem, meg csőbe akarnak húzni, ki akarnak használni és gyalázatosan viselkednek velem szemben és mindenféle anyagi károkat okoznak nekem, felforgatva az életem, a lakásom, tönkretéve a lelki békém, megsemmisítve a boldogságom.
A hűség azt jelenti a nők számára, hogy én legyek hűséges hozzájuk, mint egy szexrabszolga, de ők amint úgy tartja kedvük, simán lelépnek és fel vannak háborodva, ha bármit szóvá teszek.

A szerelem azt jelenti a nők számára, hogy fokozottan érzékennyé válnak mindenre velem kapcsolatban, és így teljesen gúzsba kötnek. Se finganom, se önállóan gondolkodnom, cselekednem, szólnom nem szabad, viszont mindenben engedelmeskednem kell és azt kell szeretnem, meg akarnom, amit ők akarnak meg szeretnek. Mintha a smasszerem lenne. És közben nagyívben szarnak rám és gyalázatosan viselkednek velem szemben és mindenféle gonoszságokat, meg aljasságokat művelnek, majd ezt a szerelem számlájára írják. És nekem ezt el kell fogadnom, ezt kell szeretnem, minden jóról újra és újra lemondva az életemben a kedvükért. Az eddigi életemben velem szemben a legnagyobb aljasságokat és igazságtalanságokat, a leggyűlöletesebb dolgokat mindig a szerelem, meg a szeretet nevében követték el eddig a különféle pokolfajzat nőszemélyek. Akik persze rögtön vérig vannak sértve, ha nem élvezem a szadizmusukat és ostobaságaikat és nem vagyok eléggé mazochista.

És most jön a slusszpoén: Megfigyeltem magam körül a többi férfi életét. Mind olyan szerencsétlen nyomoroncok, akiknek az életét teljesen tönkreteszik a nők, ők pedig olyan puhapöcsök, hogy ezt csöndes megalázkodással hagyják, azért, hogy a kapcsolat úgymond fennmaradjon és ne maradjanak egyedül. Mert ha egyszer is kiállnának magukért, rögtön otthagyná őket az a gonosz perszóna, akit legnagyobb balszerencséjükre feleségüknek vagy barátnőjüknek választottak, ahelyett, hogy inkább gyorsan, kíméletesen kiherélték volna magukat, ami jóval kellemesebb élmény, mint elviselni egy nőszemély gonoszságait.

Szóval az egyetlen dolog, ami jó egy nőben, az a szépsége, már ha rendelkezik ilyesmivel. Minden más, lelki tartalom egy nagy rakás szemét, ami csak megmérgezi, megrontja és tönkreteszi a lelkemet. És akkor így válasszak magamnak társat! Há-há-há! Nagyon vicces! Na ezért nem kell mindent elhinni másoknak. :-D

Mónika Tölgyesi 2016.05.15. 01:54:24

Szívemből szóltál... Ha elvárások vannak vesztett ügy, mert akkor nincs szeretet, akkor csak az egónk működik túlzottan. Én is keresgélek még, de sajnos nagyon kevés a szerethető férfi manapság, a legtöbbjükben a az anyával való gyerekkori traumák dolgoznak, és amíg ezt nem rendezik, addig nem képesek "normális" kapcsolatra semmilyen nővel. Persze a nőknek is bőven van mit rendbe tenni magával....

csakférfi 2016.05.15. 19:44:23

@Mónika Tölgyesi: @steery: Így marad a bizalmatlanság!meg a mesék amiket gyerekkorotoktól fogva hittetek.
nekem szerencsém volt a feleségemmel.Nem a 20- évet sajnálom amit másikkal(főiskolás "modern" önmagára büszke,....stb) töltöttem hanem azt hogy másoknak ez nem jutott.
Hogy "puhapöcs" voltam azalatt a húsz év alatt? igen.
Az ember változni képes !
Vissza azzá ami gyerekként volt! Rossz helyen kerestek.
Tegnap a Lidl.-ben szemtanúja voltam a két végletnek.Volt egy házaspár (nagy autó, anya és lánya,férfi! Család .Lerítt róluk a gazdagság ,jól öltözöttek ápoltak csinosak TEHETŐSEK.-Azonnal figyelni kezdtem őket.
A másik szalagnál egy anyuka két gyerekkel 2-4 év körüliek --zsíros haj,turkálós ruha, nem divatos és nem is szép,gyerekek rakoncátlanok,de szóra fegyelmezettek.
Én bizonyosan tudnám melyik a jövő!
süti beállítások módosítása